Zalán Magda: Barátok a magosban (Budapest, 1995)
A nagy világon e kívül is…
meg, miért!" „Az életben annyi a szomorúság, hogy kell egy kis mosoly" - mondta Tibor kongó hangon, mint a kisdiák, aki leckét mond fel. Vagy a koholt perek vádlottja az ellene szóló vallomást. És kibuggyant szeme sarkából egy könnycsepp. Soha megalázottabb, kiszolgáltatottabb embert én még nem láttam, mint amilyennek Polgár Tibor akkor tűnt. Tudtam, hogy ezentúl tegyen bármit, tisztelni fogom. Meglepett, amikor elmondták, hogy csak 1961-ben hagyták el Magyarországot. „Nagykovácsi Ilona nekem relikvia a múltból" - írtam naplómba. „Torontóba érkezésünk előtt valószínűleg azt hittem, már régesrég nem él. Polgár Tibor neve annál elevenebb emlékeket idéz. Ha valaki, akár csak egy évvel megismerkedésünk előtt kérdez felőle, azt mondom, Pesten van, él és virul, és írja az operettjeit meg a limonádé slágereit." Hogy restellem magam akkori ignorámus ítéletemért! Polgár Tibor a magyar dalirodalom egyik leginvenciózusabb melodistája. Ady, József Attila, Csokonai Vitéz Mihály szavaihoz alázattal és mégis nagyvonalúan komponált dalaival a költők méltó társa. Hogy írt slágereket is? Szerencsére, mondom ma, mert egy korosztály addig, amíg azokat dúdolta, muzsikával élt, nem akusztikai szeméttel. Első kirobbanó, „kunyhóktól a palotákig" ismert slágerét az amerikai Norman Corwin Öreg rozmár című hangjátékához komponálta, 1946-ban, amikor a rádiójáték még rangos műfaj volt és Polgár a Magyar Rádió legrangosabb karmestere és zeneszerzője (1945 és 1949 között zenei osztályának vezetője). Ennek a szívmeleg, háryjánosos tengerészmesének egyik dala ütötte sztárrá Nagykovácsi Ilonát, „egyetlen éjszaka alatt", mint maga számtalanszor elismételgette „Tengerész, ó szívem, tengerész, hagyd a tengert, légy kissé merész..." Valószínűleg ez a magyar popzene egyik leghosszabb életű darabja. Nemcsak azért, mert érettségizős koromban, közel egy évtizeddel a szám születése után még mindig énekeltük, de mert a hetvenes évek végén, a magyar disszidensből kanadai bestsellerré lett Stephen Vizinczey vagy húsz nyelvre (időközben magyarra is) lefordított In Praise of Older Women című könyvéből film lett, a film egyik éjszakai mulató-jelenetében ezt a Matrózdalt énekelte a kanadai díva. George Jonas-Jónás György versével. „Sailor, sailor drop your anchor here..." Ám Polgár legnagyobb sikere, azt mondanám, az Én mellettem elaludni nem lehet. Papírjaim között Polgár-relikviák után kutatva egy 1982 februárjában gépelt cédulára bukkantam, va-174