Zorn Antal: Fejezetek Katymár iskola- és oktatástörténetéből (Budapest, 2013)

Igazgatók az 1912-1913-ban létesült iskolában

DR. FEKETE BERTALAN 1971-től 1974-ig igazgató Katymáron született 1930. október 26-án. Édesapja, Fe­kete József, azon kevés katymáriak egyike, aki Ameri­kát is megjárta. Édesanyja Kubatov Anasztázia. Elemi iskolai tanulmányait Katymáron kezdte, majd a bácsalmási Polgári Fiúiskolába járt. Érettségit a pécsi Szerb-Horvát Gimnáziumban tett 1949-ben. Pedagógiai főiskolai tanulmányait Pécsett kezdte, majd Budapesten fejezte be. 1951-ben lett szerb-horvát­­biológia szakos tanár. 1951-ben házasságot kötött Milassin Máriával. Há­­zasságukból 1952-ben Mária, 1956-ban József nevű gyer­mekük született. Tanári tevékenységét Pomázon kezdte, majd 1955- től a budapesti Szerb-Horvát Általános Iskola és Gim­názium kollégiumának igazgatója. 1960-tól a katymári Szerb-Horvát Általános Iskola igazgatója. 1964-től me­gyei, majd 1968-tól országos vezető szakfelügyelő. 1964-1967 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudo­mányi Karának a hallgatója, ahol pedagógia szakos tanári diplomát szerzett. 1968-ban pedagógiából bölcsészdoktori címet nyert el. Nevéhez fűződik a magyarországi társadalmi viszonyoknak megfelelő nem­zetiségi iskolatípus kidolgozása, amely megoldotta volna a nemzetiségi települé­seken élő kisebbségek anyanyelvi oktatását összevont, integrált intézményben, külön nemzetiségi tagozat keretében. A kísérlet realizálására 1970 szeptembe­rétől lehetőség nyílott Katymáron, mégpedig úgy, hogy a délszláv és a magyar iskola egy igazgatás alá került. Az új típusú iskola vezetését is átvette. A kísér­letet a község vezetésén túl megyei és országos szervek is támogatták. A zök­kenőmentes átállást az addigi igazgató, Horváth Máté általános igazgatóhe­lyettesként nagyban elősegítette. A vezetést nemzetiségi, majd a Művelődési Otthon 1973 májusában történt átvétele után közművelődési igazgatóhelyettes is erősítette. Új tanterv, új szabályzatok, pontosan meghatározott célok és fel­adatok révén emelkedett az iskola oktató-nevelő munkájának színvonala. Az erélyes vezetésnek is volt köszönhető, hogy az újonnan felállt tantestületben a régi ellentétek megszűntek, illetve lecsillapultak. Fellendült a német és szerb­­horvát nemzetiségi anyanyelvi oktatás színvonala, vonzóvá vált az addig elha­nyagolt nemzetiségi hagyományok felelevenítése és ápolása. Nagyon sok vég­zős nemzetiségi és magyar tanuló közép- és főiskolán folytatta tanulmányait, akik napjaink nemzetiségi oktatásának kiváló művelői lettek. Kár, hogy az okta­50

Next