S. Sárdi Margit (szerk.): Régi magyar halételek. Válogatás XIX. századi magyar szakácskönyvekből - Intra Hungrariam 1. (Máriabesnyő - Gödöllő, 2008)

A feldarabolás, trancsirozás művészete. 55 «les ezüst halvágóval. Ezzel először a szálkákon keresztül a kopótyútól a farkig egy bosszmetszést teszünk, és egy má­sikat fél szélességben ezzel egyenközüen. Ezen két metszetre «gyenes szeglet alakú nj metszeteket teszünk, és a halvágónak 12 3 4 6 U hegyével aközépsódarabokat ügyesen kiemeljük,melyeket egyen ■ ként nvujtatunk át tányéron a vendégeknek. A középső darabok után jönnek a hátdarabok melyek ugyan csekélyebbek, de még­is jók. Ekkor ügyesen a szálkákat leemeljük, és az alsó részt is feldaraboljuk. A fej és fark a tálon maradnak. Ponty. A pontynak előbb fejét vágjuk le, és a leg­előkelőbb vendégnek adjuk, mintán a nyelv tartatik leg­jobb falatnak. Erre a bőrt, de mindig a hal vágóval, a pik­kelyekkel együtt leemeljük, s félretesszük. Ekkor egészen RÉGI MAGYAR HALÉTELEK VÁLOGATÁS XIX. SZÁZADI MAGYAR SZAKÁCSKÖNYVEKBŐL ATTRAKTOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom