Kántor Lajos: A kapu. Ház, utca, város (ország) (Budapest, 2004)
Az anyai nagyanyát, aki Szepesbélán született, a budai tanítóképző elvégzésekor Kolozsvárrá helyezik, az evangélikus elemibe (így kerül kapcsolatba Remenyik Sándorral, és lesz Cs. Szabó László tanítónője). 1893-9 t ben írt naplója varázslatos hangulatú megidezese az egykori kolozsvári társaságnak, a „kötókéknek” (ma házibulinak mondanák), ahogy egy tizennyolc éves lány megélte. A desi születésű apa azliötvös Kollégium lakója 1910 és 1911 közt (Alexander hermit, Horvath Janos, (lombocz Zoltán tanítványa), o hétéves krasznojarszki hadifogság után érkezik Kolozsvárra, latint, románt tanít, az Lrdelyi Miízettm-Kgyesülei titkára. A fi ti (a szerző) a kolozsvári bolyai Tudományegyetemen szerez magyartanári diplomat (tanárai közt van Szabedi László es a nyelvész Szabó T. Attila), 1959-től a Korunk folyóirat szerkesztője. A most százeves Mikes Kelemen utcai házban érnek össze két századforduló s a közéjük zart idő eseményei. A Kapu ele érve, a Budapestről érkező unokák kijelentik: ez Kolozsvár. A szerző megkísérli a magyarázatot, hogy mit is jelent ez a város, ez a ház - szüntelen korrespondenciában Budapesttel, de Kassával, I jvidékkel, Londonnal, Párizzsal is.