Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
KOen IS, nogy pi. a Kozigazgaias es a icrmeicM uiu< S ha Ön isteni eredetűnek tekinti a ma£ emelési es^j5zök gjpgántulaj^onát, arra eifT Ipi/ylrn^tul^^ 52 JLwDvwUm UlijltU U UagwuLajctpnr amata, — hiszen valamikor az apának magántulajd' í Az értekező József Attila 4. Végül ön e lap címét kifogásolja. SZÉP SZ< Ön szemében játékká ,,alacsonyítja“ gondolatain *újhodás korában*’. Nem értem, hogy miért voll áték, a gyermekek öröme. Én boldog pillanatain an magamat és akkor derűs a szívem, ha munka ek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mi y az emberek játékos kedve el ne lankadj 01 cös életföltételek, melyek a játék kedvét és lehetőse ijenek. A diktatúrák légkörében divat „szép szói zellemi humanizmusnak mindama megnyilatkozásaií eg szenvedés és erőfeszítés hozott napvilágra s an k elveiként lebegnek előttünk. Mi, amikor szép szó' i azt az emberi öntudatot, amelyet a világszerte 1 dkek mélyére nem ismerhetjük el az Ínyét azzal, Jdgúnyolt szép szótól vállaljuk a [pestül • »Szép szó“ magyarul nem izést, hanem :estCt öltött QfVet jelent. A szép szó m em célunk is £ társadalmi és állami élet > szó, a meggyőzés, eínber\ érdekek kölcsönös éli , az egymásrautah^geszmcíete érvényesül. Fellépésül tdolatainkkal, értelmességre hivatkozó hitünkkel az e t próbáljuk ismét életre hívni, a réginél fejlettebb e£ ftakk io£nvr a mn^prn míjcrci-míicrtáf- feovelmp^n r