Zeke Gyula (szerk.): Kártya, lóverseny, kávéház. Palásthy Marcell szrencsejátékos hírlapíró cikksorozatai az 1920-as évekből (Budapest, 2018)

Gyűlölte az írói munkát, amely számára mindig keserves robotot jelentett. Játszani szeretett: lóverse­nyezett és kártyázott. Gyakran mondogatott ilyesfé­léket: „Csak néhány hónapos nyugalmat nyerjek meg, aztán majd elvonulok vidékre, megírom a nagy regényt, lássák a nagyképű fickók, mi is az írás." Ám a nagyképű fickók várhatták azt a bizonyos folyto­nosan ígért regényt, mert ha Palásthy nyert, azonnal és végérvényesen szakított az írással. Hacsak a legki­sebb bankjegy is ott szerénykedett a mellényzsebé­ben, már arra sem méltatta a szerkesztőket, hogy fogadja a köszönésüket. Olyankor csak játszott. Egyik, sűrűn megismétlődő letört korszakában a ba­rátságos pincérek hetekig elnéző-egyetértő mosollyal szolgáltak fel neki az Otthon Körben három tojásból rántottát, kávét és vajaskenyeret, valamint igen gya­kori időközökben feketekávét, minthogy a klub ven­déglőse és személyzete is hozzáhasonult a bohém tagokhoz, nem jegyezték fel pontosan, hogy a pincé­rek mit visznek ki a konyhából. Palásthy egy ideig vígan élt a szolidáris pincérek kegyességéből, addig, amíg egy napon fel nem állították a hallban a Natio­­nal-kasszát. Megszűnt az ingyen fogyasztás. Éppen éhes volt, és borúsan járt a kassza előtt, utálattal mé­regetve az ellenséges alkotmányt. Valaki megkér­dezte, mi a baja? „Szörnyű - felelte -, a gép megöli a kisipart." Amikor a kor két nagy humoristája, Molnár Ferenc és Heltai Jenő irodalmi kabarét alapított, a Modern Színpadot, szellemes embert kerestek konferanszié­nak, és habozás nélkül Palásthyt szerződtették. Hat estén lépett fel. A hetediken egyszerűen nem jelent­kezett, a parányi nézőtér zsúfolásig megtelt az elő­adás megkezdését egyre türelmetlenebbül követelő közönséggel, csak a konferanszié hiányzott. Helyette levél érkezett Molnár Ferenchez. Kedves Feri - írta Pa­lásthy -, tegnap bakkarán négyezer koronát nyertem. Be­láthatod, hogy ezek után nem konferálok. Ne várjatok. Üdvözöl, Marcell. Molnár a levél olvasásakor, szokása szerint, becsíp tette monokliját - de csak egy pillana­tig bosszankodott, aztán mosolygott: Az tetszik nekem, hogy azt írja: „beláthatod." Kellér Andor

Next