Aczél Petra - Veszelszki Ágnes (szerk.): Deepfake: a valótlan valóság - Médiatudományi Könyvek (Budapest, 2023)
INFLUENSZEREK - GOCSÁL ÁKOS Manipulált beszéd használata a személyészlelés kutatásában
GOCSÁL ÁKOS Manipulált beszéd használata a személyészlelés kutatásában A deepfake-technológia alkalmazásával valósnak tűnő virtuális személyek jönnek létre. Ahogy a valós világban, úgy a virtuális személyeknél is fontos tulajdonság a beszélő hangjának minősége, ugyanis a hang alapján a hallgatóban kialakult akusztikai élmény meghatározhatja a beszélő iránti attitűdöket, sőt, döntéseket is megalapozhat. Kutatói feladat annak megállapítása, hogy a beszéd akusztikai szerkezetében melyek azok a paraméterek, amelyek szerepet játszanak a beszélőről kialakított benyomásban. A jelen kutatásban 51 egyetemi hallgatónak 9-9 férfi és női bemondást játszottunk le, majd a hang kellemességéről és elképzelt döntési helyzetekben az attitűdjükről kérdeztük őket hétfokú skálák alkalmazásával. A beszédminták közül csak egy-egy volt természetes ejtésű, a többinek tempóján és alaphangján manipulációkat hajtottunk végre. Az eredmények azt az általános tendenciát mutatják, hogy a mélyített és gyorsított beszédminták inkább kedvező, az emelt és lassított bemondások inkább kedvezőtlenebb attitűdöt alakítottak ki. A kutatás a holdudvarhatást is kimutatta, a kellemesebb hangzású beszéd együtt járt az elképzelt beszélővel szembeni elfogadóbb attitűddel, kedvezőbb döntésekkel. Kulcsszavak: beszéd, manipuláció, benyomás, naiv jellemzés, holdudvarhatás 1. BEVEZETÉS A „deepfake” kifejezés valós személy illúzióját keltő videófelvételre, hangra vagy képre utal, amelyet részben vagy teljes egészében fejlett technológia alkalmazásával hoztak létre (Graber-Mitchell 2021). A deepfake létrehozásába tehát nemcsak a személy képi megjelenítése tartozik bele, hanem az is, ha a virtuális személy emberi hangon, adott esetben valamely célszemély hangján szólal meg. Összefoglaló néven hangklónozásnak nevezzük természetes beszédminták manipulációját, amelynek következtében a beszéd hallgatójában az a benyomás alakul ki, mintha az elhangzottakat ténylegesen az adott személy mondta volna ki. Khanhani, Watson és Janeja (2021) a deepfake beszéd azonosításával foglalkozó munkájukban annak három típusát különböztették meg. A visszajátszáson alapuló deepfake