Alvincz József - Fazekas Sándor - Jójárt László - Kurucz Mihály: Mindent a magyar vidék jövőjéért. Mezőgazdaságunk 2010–2017 (Budapest, 2020)
FAZEKAS SÁNDOR: Kutatás-fejlesztés, agrárképzés
372 � Kutatás-fejlesztés, agrárképzés Vagyonkezelő Zrt.-től jó néhány gazdasági társaságként működő kutatói műhely került a szaktárcához, és az egyetemektől is sikerült több nagy múltú intézményt átvenni. Sőt, miközben a rendszerváltást követően vidéken számos nívós agrárkutató intézet szűnt meg, illetve veszítette el régi színvonalát. 2011-ben évtizedek után külön miniszteri döntéssel új intézmény – a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete – alapítására is sor került. Itt örvendetesen találkozott a tokaji borvidék termelőinek kezdeményezése a tájegység fejlesztésben elkötelezett kormányzati akarattal. A korábbi időszakokból megörökölt és a szaktárca által lépésről lépésre pénzügyileg, szakmailag és szervezetileg rendbe tett intézményhálózat jó alap volt. 2014-ben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) létrehozásához. A Nemzeti Ügyek Kormánya, az agrártárca egyaránt fontosnak tartotta a vidékfejlesztésben, mezőgazdasági termelésben, élelmiszer-feldolgozásban rejlő lehetőségek bővítését, a munkahelyteremtést, a gazdatársadalom megélhetési körülményeinek javítását, ehhez pedig elengedhetetlen a magas színvonalú, a termelőkkel szoros, napi kapcsolatot tartó agrárkutatás. A cél az volt, hogy az alkalmazott kutatás egésze, hasonlóan a francia, brazil vagy német modellhez, egy állami, közvetlen agrárminisztériumi felügyelet és irányítás alatt működő intézménybe összpontosuljon. Ez lehetővé teszi az agrár- és vidékpolitikával összehangolt, gazdálkodóorientált, az erőforrások okszerű felhasználásával történő, a táji-környezeti és társadalmi feltételekhez alkalmazkodó célirányos kutatást, és annak gyakorlati hasznosítását. A NAIK az Agrárgazdasági Kutatóintézet kivételével gyakorlatilag a magyar mezőgazdaság valamennyi ágazatát átfogja: a növénytermesztést, erdészetet, élelmiszeripart, agrár-környezetgazdálkodást, halászati, öntözési és vízgazdálkodási, zöldség-gyümölcs és szőlészeti-borászati kutatást, biotechnológiai és mezőgazdasági gépesítési, technológiai kutatásokat és a további részterületeket egyaránt. Mindez tizenkét intézetbe összpontosul, továbbá a NAIK irányítja szintén 2014-től négy, az agrárminisztérium vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaság, így a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Non -profit Kft., a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. és a mosonmagyaróvári Magyar Tejipari Kutatóintézet Kft. tevékenységét is. Az egységes agrár -kutató intézet nagyságrendjét mutatja, hogy több mint hétszáz fős létszámmal tud gazdálkodni, akiknek a fele kutatóként dolgozik, költségvetése pedig több mint hatmilliárd forint. Ezenfelül értendő a négy gazdasági társaság létszáma és kutatási potenciálja. Ezek a Magyarországon, illetve Közép-Európában jelentősnek számító lehetőségek – erről a nemzetközi összehasonlítás végett mindenképpen szólnunk kell – jelenleg töredékét, mindössze pár százalékát teszik ki a francia, holland vagy német állami intézmények költségvetésének, létszámának, tudományos teljesítőképessé .