Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században (Budapest, 2019)
VÁCZI PÉTER Az Emberi Jogok Európai Egyezménye alkalmazásának gyakorlata a terrorizmus elleni küzdelemben
VÁCZI PÉTER korlátozza, „kívülről” pedig a nemzetközi jog, a nemzetközi szerződések és intézmények. 65 Ackerman koncepciója a terrorfenyegetésre a vészhelyzetre szóló alkotmány: „Amerikai honfitársainkat kell felszólítanunk arra, hogy közösen építsük fel a fékek és ellensúlyok egy olyan új rendszerét, amely képes ellenállni a huszonegyedik században jelentkező tragikus merényleteknek és az ezeket követő, előre megjósolható pániknak” . 66 Ez azonban véleményem szerint semmiképpen nem járhat azzal, hogy egy újabb frontot nyissunk a pozitív jogi és természetjogi jogállamfelfogás küzdelmében. Ilyen jelentős „párfordulás” történelmi példája a német jogfejlődésben volt leginkább tetten érhető. A második világháború előtti német jogállam ( Rechtsstaat ) még nélkülözte a napjainkban természetes jogelvek katalógusát. Csupán annyit értettek a fogalom alatt, hogy az államnak a jog által meghatározott kereteken belül kell eljárnia, a jognak pedig pontosan meghatározottnak, kiszámíthatónak és kikényszeríthetőnek kell lennie. Leegyszerűsítve: a jog az jog, tartalmára tekintet nélkül. A jogállam ezen, később formális jelzővel illetett változata tehát híján volt az olyan magasabb rendű és elidegeníthetetlen értékeknek, mint az alapvető jogok vagy az igazságszolgáltatás alapvető jogelvei. A második világháború tapasztalatai után, Gustav Radbruch nevéhez kötődően terjedt el azután a természetjogi gondolkodás, mely a jog fogalmába beemelte az igazságosság követelményét is. Ez A jogállam tehát nem azonosítható pusztán az állami szervek jogszerű eljárásával (a formális jogszerűséggel), tartalmaznia kell ugyanis meghatározott jogi és erkölcsi értékek megvalósítását és egyfajta hatalmi önkorlátozást. 68 Ellenkező esetben ismételten valóssággá válhat József Attila 1935-ben elemi erővel megfogalmazott víziója: „Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.” 69 65 Miklósi Zoltán: Terrorizmus, alkotmányosság, szuverenitás. Fundamentum , 2005. 3. szám, 183. 66 Bruce, Ackerman: A terrorizmus és az alkotmányos rend. Miskolci Jogi Szemle, 2008. 2. szám, 147. 67 Nolte, Georg: General principles of German and European administrative law. A comparison in historical perspective. The Modern Law Review , Vol. 57, No.2. Blackwell Publishing Ltd. 1994. 200–201. 68 Samu Mihály: Alkotmányozás, alkotmány, alkotmányosság . Korona Kiadó, Budapest, 1997. 129. 69 József Attila: Levegőt (1935)