Beney Zsuzsa: Az elérhetetlen jelentés. Összegyűjtött irodalmi esszék II. (Budapest, 2010)

I. Rész. A gondolat metaforái

Mindez nem meríti ki a kérdés lényegét. A József At­tilával kapcsolatos kutatás egyik soron következő nagy feladatának, ennek a problémának (a zsidó-polgári-intel­lektuális szellemiség hatásának - s itt a szavak sorrendje tetszőlegesen felcserélhető) tisztázását tartom, elsősorban azoknak a személyeknek szerepében, akik ezt a hatást közvetítették. Főleg Makai Ödön fontosságát látom, s meggyőződésem, hogy nagyon fontos hatással volt a fia­tal József Attila életútjára, költészete kialakulására - még akkor is (vagy talán éppen ez árulja el ennek a hatásnak mélységét), ha ez lélektanilag olyan erős ambivalenciá­ban nyilatkozott meg, mely talán a költőnek az idősebb, érettebb férfiakhoz fűződő mély és rejtélyes kapcsolatai­ra is rávilágíthat. Ugyanebből a szempontból vizsgálhatnánk meg József Attila számos egyéb kapcsolatát is, melyeknek egy része ismert, de részleteiben még további elemzésre szorul (pl. Vágó Mártához és köréhez, a Hatvanyakhoz, analitikusai­hoz, a Szép Szó szerzőihez fűződő kapcsolatai vagy Barta Istvánnal való rejtélyes barátsága). Az e típusú, idősebb­­fiatalabb, mester-tanítvány relációt magukba foglaló kap­csolatok közül az egyik - és valószínűleg az egyik legfon­tosabb - Németh Andor barátsága. Nemcsak azért, mert ta­lán a leghosszabb ideig, a költő bécsi éveitől (1927-től) ha­láláig tartott, és nemcsak azért, mert ez a barátság két oldalról is dokumentált, József Attila ismert életrajzi adata­iban és verseiben csakúgy, mint Németh értő, érzékeny, önvallomásokat sem elhallgató önéletírásában, hanem mert Németh Andor József Attilának nemcsak egyik leginkább értő, hanem egyik legméltóbb barátja, szellemi társa is volt.

Next