Beney Zsuzsa: Az elérhetetlen jelentés. Összegyűjtött irodalmi esszék II. (Budapest, 2010)
II. Rész. Az elérhetetlen jelentés
HAZÁM Elemzés Szőke György nevében Mindenekelőtt ezt a furcsa alcímet szeretném megmagyarázni. József Attila honfoglalásának versein gondolkoztam, elsőül is a Hazám című szonettcikluson — pontosabban azon, hogy mit is jelenthetett a haza és a honfoglalás kérdése a költő számára. Vajon azt-e, amit annyian előttünk annak értettek: a proletariátus honfoglalását? Vagy azoknak a kutatóknak lenne igazuk, akik a Hazámat József Attila eszmei curriculum vita fejének azzal az idejével hozzák összefüggésbe, amikor kétségtelenül a nacionalista eszmék felé közeledett? Egyedül csak politikai szempontból olvasható-e ez a vers, vagy elfogadhatóak-e azok a különféle ontológiai és lélektani álláspontok, melyek a hazát József Attila költészetében mint az otthoni lét, a világba helyezettség metaforáját kezelik? Jelenthet-e a haza olyan ősképet, mely a mélyen elfojtott pszichoanalitikai fogalmaknak és késztetéseknek rokona, előhívhatja-e létezésünk legfontosabb kapcsolatait, a szülők iránti szeretetet, szerelmet, hiányuk fájdalmát - jelképezheti-e kölcsönösen egymást szülő és haza? S ha igen, vajon melyik szülő felel meg inkább e jelkép tartalmának, s mindenki számára ugyanaz a szülő-e, vagy e behelyettesítés személyenként, sorsonként változik? Az irodalom, különösen József Attila költészete pszichoanalitikus olvasatának Szőke György a nagy szakértője. Természetes, hogy kérdéseimet elsősorban vele szerettem volna megbeszélni. Csakhogy késő éjszaka volt akkor, ami-