Betegh Gábor - Böröczki Tamás (szerk.): A formák és a tudás. Tanulmányok Platón metafizikájáról és ismeretelméletéről - Electa (Budapest, 2007)
I. Metafizika
Lesley Brown " A LÉT A SZOFISTÁBAN* SZINTAKTIKAI TANULMÁNY A szofista, Platón e jelentős dialógusa talány és kihívás a filozófia mai művelője számára. A mű középrészében egy olyan Platónnal találkozhatunk, akinek érdeklődése és módszerei közeli rokonságban állnak a mieinkkel, és mégis idegenek azoktól. John Ackrill alapvető cikkeiben, melyeket az 50-es években jelentetett meg A szofistától, a közeli rokonságot hangsúlyozta, és derűlálóan számos probléma helytálló megoldását tulajdonította Platónnak a fogalmi elemzés terén. E cikkek — melyekben az érvelés merészsége a kifejezésmód kivételes világosságával és tömörségével párosul — továbbra is lényeges olvasmányok bárki számára, aki A szofistát tanulmányozza, noha Ackrill egyes állításaival kapcsolatban kételyek merültek fel a későbbi irodalomban. A szofista értelmezésének egyik legvitatottabb kérdése, hogy vajon Platón elkülöníti-e egymástól a dialógusban a létige (etnai)2 különböző használatait. Jelen tanulmány ezen problémakör egyik fontos kérdésével foglalkozik, nevezetesen a létige „teljes” (complete) és „nem teljes” (incomplete) használatai közötti megkülönböztetéssel, melyet hagyományosan az egzisztenciális, létezést kifejező „van” és a prédikáció „van”-ja, a kopula megkülönböztetésével kapcsolnak össze. " Ez az írás annak a tanulmánynak a némileg átdolgozott változata, amely először az Oxford Studies in Ancient Philosophy John Ackrillnek ajánlott kötetében jelent meg. Az új változat az V. (c) és az V. (d) szakaszt kibővíti, továbbá helyenként utal az újabb irodalomra. [A szofista átfogó elemzéséhez magyarul lásd Bene László alapos tanulmányát: Megismerés, nyelv és valóság A szofistában. In Platón összes művei kommentárokkal -A szofista. Budapest, 2006, 131-321, valamint a dialógus szövegéhez írt jegyzeteit. A szerk.] 1 SUMPLOKH EIDWN. Bulletin of The Institute of Classical Studies of the University of London 2, 1955, 31-35; Plato and the Copula. Journal of Hellenic Studies 77, 1957, 1-6; mindkettő újra megjelent in J. L. Ackrill: Essays on Plato and Aristotle. Oxford, 1997, 72-79 és 80-92. 2 [Az etnai a görög létige főnévi igeneve, az egyes szám 3. személyű alak („van”) görögül eszti(n). A ford.]