Bindorffer Györgyi: Változatok a kettős identitásra - Kisebbségi léthelyzetek és identitásalakzatok a magyarországi horvátok, németek, szerbek, szlovákok, szlovének körében (Budapest, 2007)
Bindorffer Györgyi: A kettős identitás összehasonlító vizsgálata két magyarországi német településen
BINDORFFER GYÖRGYI minták rendszerének átalakulására csak a második világháború után került sor. Az építkezések anyaga kezdetben vert fal, vályog, illetve fa volt. A telkek alakja hosszú csík, valószínűleg azért, mert a telkeket hosszában megfelezték. Tetőfedésre zsúpot használtak, csak a templomot fedte zsindely. Az építkezések második szakaszában kb. 1800 és 1918 között az iparosok háromszobás házat építtettek maguknak présházzal, nyári konyhával. A parasztok sokkal inkább a gazdasági épületekre koncentráltak, mint a lakóházra, mivel idejük nagy részét itt töltötték el. A cseréptetős házak 1882-ben jelentek meg. A vasút elindulásával vált lehetővé, hogy a véméndiek más építő- és tetőfedőanyagokat is beszerezhessenek.30 Az építkezések harmadik szakaszában, az első világháború után a gazdasági fellendülés hatására a nagycsaládos életvitelhez igazodó, oszlopos, homlokzatukon gazdagon díszített ún. sváb hosszúházakat a polgári jellegű „kereszt”-házak váltották fel.31 32 A falut Palotabozsok felől lehetett elérni. A Dájcsgasse véget ért a templomnál, illetve a plébánia feletti Schwing háznál. A Feked felé vezető út mentén nem voltak házak. A Feked felé vezető utat (ma Zrínyi utca) a 20. század elején kezdték kiépíteni, ezért 1906-ban áthelyezték a Szentháromság-szobrot a templom elé. Véménd első postahivatala 1890-ben létesült. Később a 30-as években a bajai villanykirendeltség irodája, egyúttal a kirendeltség vezetőjének a lakása lett. A gyógyszertárat 1896-ban alapították. Az első gyógyszertár a pálmai iskolaigazgató háza volt. Néhány házzal odébb 1908-ban létesült a Hautzinger patika. Postai képeslapokon lehet látni a régi főteret: a tejcsarnok előtt állt a Szentháromság-szobor, a Fő utca sarkán pedig Mittag Nándor vegyeskereskedése. A mai orvosi rendelő helyén, a templom másik oldalán terült el a Putzetuorje,is ahol az első épület az 1926-ban 120 000 pengőért felépített körorvosi lakás és orvosi rendelő volt. A valamikori csendőrlaktanya, a szocializmus időszakában a téesz-iroda, 1927-ben készült el. A szegényebbek a vasút mentén, a mai József Attila utcában kezdtek építkezni. A falu déli végén állt a hombár, a begyűjtőhely, de 1870-ben lebontották, anyagából épültek a Trefort-pusztai magtárak Palotabozsok és Véménd között. Postát 1890-ben kapott a község. 1893 márciusától tartottak vásárokat Véménden. A Marktplatz mellett működött a cédulaház, a vágóhíd, az ötvájy, nem messze innen állt a szeszfőzde, és a téglagyár. A 19. század végén hét vízimalom őrölte a gabonát egészen a 30 Emmert 1997, 49. 31 A „kereszt”-házak hosszabbik fele az utcára nézett. 32 A Putzetourjén 1885-ben már állt a kereszt.