Bollobás Enikő (szerk.): Elméletek vonzásában. A „határtalan tudomány” kezdetei a hatvanas-hetvenes évek humán és társadalomtudományi kutatásaiban - A humán tudományok alapkérdései 5. (Budapest, 2019)
Bernáth Árpád: Az irodalomelmélet 1956 után újra polgárjogot nyert Magyarországon. Tudománytörténeti áttekintés az elméleti kutatás szegedi műhelyének szemszögéből
� BERNÁTH ÁRPÁD 108 Barabas, Jurij Jakovlevics (Pod. red.) 1977. Szemiotika i khudozsesztvennoje tvorcsesztvo. Moszkva: Nauka, Barabas, Jurij Jakovlevics (szerk.) 1979. Szemiotika és művészet. (A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Gorkij Világirodalmi Intézete közös kiadványa.) Budapest: Akadémiai Kiadó. Baróti Dezső – Halász Előd – Sőtér István (szerk.) 1951. Magyar irodalomtörténet a tanítóképzők 2. oszt. számára. 1. rész. Budapest: Tankönyvkiadó. Beresztnyeva, V. F. – Nyedosivina, G. A. (obsaja redaktoija) 1960. Osznovi markszisztszko–leninskoj esztyetyiki. Akademija nauk SZSZSZR. Insztitut filoszofii, Insztitut istorii iszkussztv. Moszkva: Goszpolitizolat. Bernáth Árpád 1965. Egy Weöres-vers elemzése és az egzakt irodalom -tudomány. Kritika 3 (9): 46–50. Bernáth, Árpád – Csúri, Károly – Kanyó, Zoltán 1975. Texttheorie und Interpretation. Untersuchungen zu Gryphius, Borchert und Böll. Kronberg–Ts. Scriptor Verlag. Bernáth Árpád 1999. Idegen nyelvi modern filológia. In A szegedi tudományegyetem múltja és jelene. 1921–1998. (Szerk. Szentirmai László – Ráczné Mojzes Katalin.) Szeged: József Attila Tudományegyetem. 138–156. Bernáth Árpád 2008. Rückblick auf den Neuanfang. In Bernáth, Árpád – Horváth, Géza – Fenyves, Miklós (Hyg.): Germanistik an der Szegeder Universität. 1956–2006 . Budapest: Gondolat. 9–20. Bernáth Árpád 1998. Goethe-struktúrák, Goethe-interpretációk. Bevezetés a Ganümedész, Werther szerelme és halála, Stella, A villi -király és a Faust című szövegek összehasonlító vizsgálatába. 1991. (Ford. Horváth Márta.) In Építőkövek a lehetséges világok poétikájához. Szeged: Ictus Kiadó. Bodnár György 2000. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Bonyhai Gábor 1968. Egy festészeti és egy zenei forma imitációja Delan Halálfúgájának struktúrájában. Helikon – Világirodalmi Figyelő 14 (3–4): 525–544. Bosnyák István 1985. Lukács-vita? Lukács-per? Széljegyzetek három dokumentumkötet margójára. Létünk [Újvidék] 15 (6): 796–831.