Boros Oszkár et al. (szerk.): „…kettős, egymást tükröző világban”. Poétikai formációk a késő- és posztmodern magyar lírában - Kultúra - irodalom (Budapest, 2015)
III. Fordítás és intertextualitás
III. FORDÍTÁS ÉS INTERTEXTUALITÁS arra tesz kísérletet egy, a regényszerkezet szempontjából meghatározó szerepű motívumhoz kapcsolódó versbetét fordításának komparatív vizsgálatával, hogy érzékeltesse, a rendelkezésre álló magyar fordítások mennyiben könnyítik, illetve nehezítik az olvasó dolgát a forrásnyelvi szöveg belső koherenciájának, sajátos humorának és poétikai sajátosságainak értelmezésekor. Fordításelméleti és keletkezéstörténeti háttér. Kirsten Malmkjaer fordításelméleti kutatása nyomán több olyan konferenciát is rendeztek Európában az utóbbi években, amelyek legfőbb tárgya a „kulturális szempontból kulcsfontosságú szövegek” (key cultural texts) fordításának vizsgálata volt. Ez a fogalom olyan különböző típusú és műfajú szövegre utal, amely lehet audiovizuális vagy vizuális formátumú is, de minden esetben meghatározó szerepet tölt be egy adott kultúra megjelenítésében, valamint a kultúrához tartozó emberek, helyek és szokások önmeghatározásában, és más kultúráktól való elkülönítésében. A fordító számára éppen az jelenti a legfőbb kihívást, hogy az ilyen szöveg rengeteg olyan sajátos és kulturálisan kötött elemet tartalmaz, amely az adott forrásnyelvi kultúra reprezentációja szempontjából jelentős, és így a fordítás során megkerülhetetlen. Különösen az olyan alapvető fogalmak esetében, mint például a gyermek- és felnőttkor, vagy a szabadság és személyes identitás elkülönítése, a különböző nyelvek és kultúrák nagy eltérést mutatnak. Ez az eltérés a fordítás során nemcsak a célnyelvi szövegben, hanem gyakran a fordítói elő-, illetve utószóban is egyértelműen megnyilvánul. Kutatási szempontból mindennek az a haszna, hogy rávilágít a fordítási nehézségek okára, magyarázatot ad a megoldásukra, valamint segít megérteni az újrafordítás igényének nyelvi és szociokulturális dinamizmusát.A Jelen tanulmány az Alice in Wonderland kulturálisan kötött elemei közül a „mock turtle” motívumához kapcsolódó versbetét vizsgálatát tűzi ki célul, öt különböző magyar fordításváltozatban. Az egyik legkorábbi magyar fordítást, amely 1929-ben Alisz kalandjai Csodaországban címmel, a forrásnyelvi kiadásból átvett John Tenniel-illusztrációkkal jelenteni kényszerülnénk ezt a kijelentést, hiszen például a magyar tannyelvű szerbiai iskolákban Carroll könyvének magyar fordítása házi olvasmány a 3. osztályos tanulók számára, amely kétségkívül növeli a mű ismertségét. "Kirsten Malmkjaer professzor a Leicesteri Egyetem fordítástudományi tanszékén dolgozik, és a Key Cultural Texts in Translation című kutatási projekt keretében 2013-ban szervezett egy önálló panelt az Európai Fordítástudományi Társaság (EST) nemzetközi konferenciáján Germersheimban, majd 2014 áprilisában egy kétnapos konferenciát a Leicesteri Egyetemen.Kirsten Malmkjaer, Key Cultural Texts in Translation (kézirat).