Borsa Gedeon: Brassói román nyomda a 18. század elsõ felében - Nemzeti téka (Budapest, 2010)
A hazai és nemzetközi könyv- és nyomdatörténeti szakirodalomban gyakorlatilag ismeretlen az a kuriózumnak minősülő kísérlet, amelyre ez a könyv igyekszik fényt deríteni. Az európai és magyarországi könyvtörténeti kutatás doyenje, Borsa Gedeon új könyvében bemutatja az egyetlen olyan magyarországi nyomdát, amely patrica előállítása nélkül, sajátos módon nyomtatott a 18. század harmincas éveiben. Az erdélyi Brassó városának egykori román negyedében levő ortodox templom egyik pópája, Petcu Spanul érdekes és egyéni próbálkozása ez, aki nem kevesebbre vállalkozott, minthogy mások nyomdája helyett saját maga által barkácsolt műhelyben állítson elő sokszorosított könyveket. A műhely egyetlen ismert nyomtatványa, a román nyelvű Calendari 1733-ban keletkezett. Borsa a tőle megszokott módon, kitűnő filológusként, nyomda- és művelődéstörténészként minden szempontból körüljárja témáját. A 15. század világra szóló találmánya mindig jelentős anyagi ráfordítást igényelt. Ennek hiányát Spanuel egyéni kézügyességével és rendkívüli türelmével igyekezett pótolni, így jelentette meg kis kötetét, mely afféle öröknaptár volt, s a korban Közép-Európában - így hazánkban is-rendkívül elterjedt és sikeres kiadványnak számított a maga jellegzetesen sokat ígérő jóslataival. E siker alapján Spanul megkísérelte, hogy az Erdélyben akkoriban csak a románok által használt cirill betűk után immár latin betűket is véssen. Borsa részletesen jellemzi e ritka nyomtatvány betűtípusait, és nyomdai képét. Az eddig ismeretes két példányhoz ő maga fedezett fel egy harmadikat a nagyszebeni ortodox érsekség könyvtárában, s megtalálta a bolgárszegi pópa latin betűkkel történt kísérletezésének próbanyomatát is, melyen csupán egyetlen magyar nyomtatott szó olvasható: „Bácsfalu”, a Brassóhoz legközelebb fekvő csángó község neve. Az akkor már századok óta használt latin betűk az általa előállított alakban mindazonáltal már nem ütötték meg kora színvonalát, így e téren tett törekvései elhaltak. Spanuel megoldása, hogy a patricát elhagyva matricát vésve állította elő öntött betűit, a nyomdászat történelmében feltehetően egyedülálló! A könyv román és német nyelvű összefoglalóval ellátva kerül a könyv-, művelődés- és technikatörténet iránt érdeklődők elé.