Duló Károly: Közelítő távolítás (Budapest, 2007)
4. Modellalkotás a tudományban
Közelítő távolítás nek vargabetűihez kapcsolódnak, mint például az, hogy a hetvenes évek világgazdaságát ért megrázkódtatásaiban nyilvánvalóvá vált: a közgazdaság-tudomány addigi tanításaival szemben igenis lehetséges, hogy egyszerre nőjön a munkanélküliség és az infláció, vagy hogy a magfúzió kézbentartását mennyivel nehezebb megvalósítani, mint pusztító energiájára alapozva hidrogénbombát építeni stb. Meggyőződésem, hogy ilyen mértékű tekintélyvesztésében komoly szerepet játszott az az elterjedt téveszme is, amely a világ teljes megragadására, birtokbavételére és kézben tartására vélte alkalmasnak a tudományt. Művelői számára kézenfekvő a JÓZSEF Attila által megfogalmazott intés: „Nem volna szép, ha égre kelne Az éji folyó csillaga.” A laikusokban azonban tudatosítani kellene ezt, célravezetőbb lenne pontosabb képet adni nekik a tudomány korlátairól, hiszen így jobban tudnák értékelni az eredményeit is. Meg kellene ismertetni velük eljárásait, hiszen ezek számos emberi tevékenységgel kapcsolatban példamutatóak lehetnek. Ismét ide kívánkozik a matematikáról szóló dialógus egy részlete, amelyben Rényi Alfréd ezt mondatja ki SZÓKRATÉSZ által: „Egy belső hang - ha tetszik, nevezd lelkiismeretnek -, amelynek szavára hallgatok, azt kérdezte tőlem még kora ifjúságomban: »Minek köszönhetik a matematikusok nagy eredményeiket?« Semmi másnak - feleltem neki - mint annak, hogy a gondolkodás tisztaságát illetően olyan magas követelményeket állítottak maguk elé, mint senki azelőtt, és következetesen tartották magukat ahhoz, hogy csak világos és minden kétértelműségtől mentes fogalmakban való gondolkodás vezethet valódi eredményre. Azt mondta erre nekem ez a hang: »Miért hiszed, Szókratész, hogy ez a módszer, amellyel a matematikusok a számokat és a formákat vizsgálják, csak erre használható? Miért nem próbálod meg az embereket rábírni, hogy ugyanolyan igényesek legyenek gondolkodásmódjukkal szemben, bármiről is gondolkodnak, a mindennapi életben, meg a közéletben, mint a matematikusok a maguk területén?«.”40 40 Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról. Budapest, 1994, Typotex, 47. o.