Erdélyi Margit: Az irodalomoktatás új kihívásai - A Selye János Egyetem Tanárképző Karának tudományos közleményei (Budapest, 2014)
II. Fejezet. Poétikai interpretációk az irodalomoktatásban
A poétikai szempontú novellaelemzés taníthatósága (Ottlik Géza: Minden megvan) HORVÁTH KORNÉLIA I. Didaktikai előzetes a szövegelemzés és -interpretáció kérdéseiről „Tanítani!" József Attila: Születésnapomra Bármely irodalmi, tehát nemcsak egy narratív prózai alkotás, hanem egy verses lírai szöveg elemzése során is ajánlatos, s egyben elkerülhetetlen kiindulópontot kínál az adott mű több szempontú elhelyezése a szerzői ouvre-ben. E szituálásnak tekintetbe kell vennie a mű keletkezési idejét az életmű kontextusában, a szerző többi alkotásához való textuális-poétikai viszonyulását, magának a szerzőnek e viszonyról és a mű „értékéről" fennmaradt vagy hozzáférhető és lehetőség szerint dokumentálható véleményét, valamint az alkotónak, s legfőképpen a vizsgálandó szövegnek a kritikai recepcióban elfoglalt helyzetét és megítélését. Hangsúlyozandó, hogy a szerző életrajzi adatai csak minimális mértékben képezhetik az értelmezés tárgyát, akkor is csak egyfajta tágabb művelődés- és irodalomtörténeti kontextusként kezelendőek, ellenkező esetben a tárgyalandó költői szöveget teljességgel a szerző közvetlen megnyilvánulásaként kezelnénk, s nem vennénk tekintetbe az irodalmi szöveg művészi, poétikai sajátosságait, vagyis azokat a közvetítettségeket, amelyeket maga az empirikus-biográfiai alkotó épített be a szövegébe azzal a határozottan feltételezhető intencióval, hogy a szövegből kibontható értelemvilág ne legyen direkt módon azonosítható az életrajzi szerzői személy életútjával. Hasonlóan fontos kitételünk, hogy az alkotó saját irodalmi művéről mondott vagy írott értelmezői és/vagy kontex.