Fehér Ferenc et al.: Magatartások. Bírálatok a hatvanas évekbõl - Fehér Ferenc művei 2. (Budapest, 2001)
Illyés Gyula
Illyés Gyula. Nemcsak ünnepi beszédek és cikkek céloznak időnként Illyés Gyula közeli rokonságára költészetünk azon ágával, amelyet a XIX. század második fele „népnemzetinek” keresztelt el; ő is tud az összefüggésről. Petőfi-könyvében egy helyütt megjegyzi, hogy az újabbkori magyar irodalom alapszerkezete helyesen akkor érthető meg, ha azt a Széphalom-Debrecen párhuzamosság és ellentét köré építjük fel. Mivel műve nemcsak Petőfi forradalmi értelmezésének élő és ható dokumentuma, hanem egyszersmind a szerző őskeresése is, félreérthetetlen, hova esik az ő választása : Illyés Gyula hiteivel és alkotásaival egyaránt Debrecenre adja le voksát. Mit jelent azonban „Debrecen”, mint „Széphalom”, ha e helymegjelöléseket reális tartalmaik szerint vizsgáljuk, és nem üres konstrukciók kifutópályájának tekintjük? Mindenekelőtt: sem „irányzatot”, sem „katalógust”. A kései Kazinczytól Babitsig és Kosztolányiig „Széphalomnak” csakugyan van egyfajta folytonossága, ám e kontinuitás nem is emlékeztet az irodalmi mozgalmak és irányok közvetlen korkérdések körül vajúdó és tömörülő zártságára. Másfél évszázad meredek sorsfordulatai, e hosszú idő áramában összekapcsolódó alkotók olyannyira heterogén perspektívái, még azt az elmosódó körülhatároltságot is lehetetlenné teszik, amely a Nyugat három évtizedét jellemezte. Még kevésbé szolgáltatja „katalógus” alapját a két név, hiszen minduntalan kiugranak belőle olyan egyéniségek, mint Eötvös vagy Erdélyi János; azok az „európai magyar elmék” tehát - hogy Ady szavával éljünk -, akik a magyar fejlődést sok szempontból egy nyugat-európai élmény- és tudásanyag alapján vizsgálták, élték meg, tették a magukévá és ábrázolták. Nem fér bele Ady sem, aki felül állt minden osztályozáson, és persze József Attila sem: vele új, analógia nélküli mozgások kezdenek szétgyűrűzni. Mégis: Széphalom és Debrecen több, mint puszta tárca-nomenklatúra, értelmes absztrakció mindkettő, csupán nem irányzatokat, hanem erővonalakat jelöl. Erővonalakat, amelyek azért húzódnak végig szokatlanul hosszú .