Fizel Natasa: A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868-1947) (Budapest, 2018)
7. Teljes professzionalizáció
7. TELJES PROFESSZIONALIZÁCIÓ törvényt. A Szegedre nézve kedvezőtlen döntés a város polgárait is elkeserítette. A város mellőzése mellett szólt, hogy Szegednek nem volt kiemelkedő történelmi múltja, kulturális vonzásköre és jelentősége. Gyenge volt a társadalmi és gazdasági alap egy életképes egyetem felállításához (Devich, 1984- 4—62. o.). Az első világháború elementáris erejű változásokat hozott egyrészt a társadalom, a gazdaság, a politikai berendezkedés egésze, másrészt a felsőoktatás helyzete szempontjából (Pukánszky, é. n. a. Huszti, 1942. 254—255. o.; Márki, 1922; Devich, 1986). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem fejlődése töretlen volt az első világháború kitöréséig. Történetében sorsdöntő fordulatot hozott, hogy a román hadsereg 1918. december 24-én bevonult Kolozsvárra (Benda, 1922. 846. o.). 1919. május 12-én a román katonaság elfoglalta az egyetemet is, majd a rektori hivatal élére a román tanszék professzorát nevezték ki (Makk és Marjanucz, 2011. 10. o.). Az egyetemi tanárok a város megszállása után nem tették le a román állampolgárság elnyeréséhez szükséges esküt, így kiutasították őket a városból. A menekülni kényszerülő tanárok Budapesten (jellemzően a Paedagogiumban) folytatták az egyetemi oktatást. A száműzött magyar egyetemen 1921. október 9-én nyitották meg az első tanévet, ezzel megkezdődött Szegeden a tényleges egyetemi oktatás. Ez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az egyetem szervezeti felépítésében nem következett be változás, négy karral működött tovább: bölcsészettudomány, jogtudomány, természettudomány, orvostudomány (Makk és Marjanucz, 2011. 12. o.). A két világháború között Magyarországon tehát négy tudományegyetem működött: a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi. A II. bécsi döntést követő területrendezés következtében a Ferenc József Tudományegyetem 1940-ben visszatért Kolozsvárra, és Szegeden megszervezték a Horthy Miklós Tudományegyetemet, amely 1945-től a Szegedi Tudományegyetem, 1962-től a József Attila Tudományegyetem, majd 2000-től újra a Szegedi Tudományegyetem nevet viseli.