Fodor László: A falu füstje. A települési önkormányzatok és a környezet védelme a 21. század eleji Magyarországon (Budapest, 2019)
II. RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETPOLITIKAIKÖRNYEZETJOGI KAPCSOLATRENDSZERE - 3. A horizontális kapcsolatok
A HORIZONTÁLIS KAPCsOLATOK � 1553. 4. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A SZAKÉRTŐI SZERVEZETEK, KUTATÓHELYEK A központi előírások, pályázati követelmények, egyes konkrét környezeti problémák kezelése komoly szakértelmet követel meg, amellyel az önkormányzatok túlnyomó többsége nem rendelkezik. Szakértelem alatt itt elsősorban a környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteket értem, amelynek hiánya leginkább a kistelepülések tömegére (azaz a települési önkormányzatok nagy többségére) jellemző. (E kérdésre a következő részben, az eszközrendszer kapcsán még visszatérnek.) A szakértelem pótlására különféle kapcsolatok létesítésével is módja van egy önkormányzatnak: a kormányhivatalhoz, nemzeti park igazgatósághoz, kormányzati háttérintézményhez (intézetekhez, nonprofit cégekhez) való fordulás lehetőségéről, a civilekkel való együttműködésről már szót ejtettem. Számos olyan környezetvédelmi szakértői (mérnöki, szolgáltató) cég (iroda) létezik, amelyik kifejezetten a települési önkormányzatoknak (vagy nekik is) kínál szakmai szolgáltatásokat (például települési környezetvédelmi program, vízkár-elhárítási terv készítését, környezeti zajmérést, hulladéklerakók felülvizsgálatát). 437 Nagy ritkán az is előfordul, hogy egy önkormányzat (például személyes ismeretségi alapon) valamely kutatóintézettel, egyetemmel kerül kapcsolatba, illetve vannak kutatóhelyek, amelyek a települési önkormányzatok környezetvédelmi, klímavédelmi feladataival foglalkoznak. Ezek jelentős részben inkább műszaki-természet -tudományos együttműködések (például Szegeden a település közlekedési rendszerének áttervezésére, az „okos város” program keretében), 438 de vannak jog-, illetve államtudományi területen is ilyen kapcsolatok. 439 437 Ezek reklámozásától itt eltekintek, s csak arra utalok, hogy a google internetes kereső segítségével, az önkormányzat és a környezetvédelmi szolgáltatás keresőszavakat megadva az olvasó is hasonló eredményre juthat. 438 A napi.hu 2018. július 18-i száma 23 megyei jogú város megkeresése alapján foglalta össze az „okos város” programok tartalmát. A 9 válaszadó helyhatóság mindegyike előtérbe helyezte a közlekedés fejlesztését, jelentős részben fenntarthatósági szempontok alapján. A fejlesztés során együttműködésekre is sor kerül, például az említett Szegeden az egyetemen kívül helyi cégekkel is. https:// www.napi.hu/tech/nagy-valtozas-jon-a-kozlekedesben-magyarorszagon---erre-keszülnek-a-telepulesek.666300.html (2018.07.19.) 439 Itt az általam vezetett kutatás mellett, például az NKE együttműködésére gondolok a klímabarát települések szövetségével és annak tagjaival (lásd a szövetség 2016 áprilisi hírlevelét, 1., http:// www.noco2.hu/kornyezetunk/dok/klimabarat_hirlevel_2016_aprilis.pdf), vagy például az MTA pécsi székhelyű Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatásaira, amelyek számos releváns közszolgáltatás helyzetével, megvalósult beruházások elemzésével foglalkoztak. Pálné Kovács–Finta: Összefoglaló tanulmány. A DE ÁJK-n is folynak még releváns kutatások, például a közszolgáltatások szabályozásáról. Lásd például Horváth M.–Bartha: Közszolgáltatások megszervezése és politikái.