Fodor László: A falu füstje. A települési önkormányzatok és a környezet védelme a 21. század eleji Magyarországon (Budapest, 2019)
V. RÉSZ KÖRNYEZETPOLITIKAI, KÖRNYEZETJOGI ÉRTÉKELÉSEK - 2. Füstölgések. Néhány adalék a helyi környezetpolitikai értékrendről alkotott képhez
FÜSTÖLGÉSEK � 447 járó káros hatások internalizálását, illetve a költségek szempontjából optimális eloszlását a területhasználatoknak (annak adná el a földet az önkormányzat, aki a legtöbbet ad érte, illetve a legtöbbet teszi a környezet megóvásáért), de az ezzel járó drágulás az ingatlanra irányuló keresletet csökkentené. Ismerve a tényt, hogy hazánkban a külföldi működő tőke kezdettől fogva (a rendszerváltás óta) jelentős részben épp a zöldmezős beruházások alacsony költségei (az olcsó földterület és egyéb természeti erőforrás, illetve munkaerő) miatt érkezik, várhatóan a beruházások máshol valósulnának meg. A barnamező vagy zöldmező már többször említett kérdése mögött olyan problémák is rejlenek, amelyek megoldása nem lehetséges csak az önkormányzatok szintjén. 1087 A kormányzat következetes támogatása elengedhetetlen volna. A szennyezett területek kármentesítése, illetve a barnamezőkkel kapcsolatos felelősségi szabályozás, karöltve egy fejlettebb felelősségbiztosítási rendszerrel (ami az új tulajdonos mögöttes felelősségét illeti) ennek része kell, hogy legyen, csakúgy, mint a vállalatok környezettudatosságának, hálózatképzésének az ösztönzése. Nagy léptékű, időszerű fejlesztések akadálya a közszolgáltatási szektorban a már kifejlesztett infrastruktúra, az annak meglétéből fakadó tehetetlenség (a csere/kiépítés hatalmas költségigénye). Sorra látjuk be például, hogy az egykor korszerűnek minősült megoldások a természeti erőforrások pazarlását eredményezik. Így, a csapadékvizet elsősorban kivezetjük a településekről, s emiatt nem használjuk fel öntözésre vagy az esetleges szennyezettségének mértékétől függő, egyéb gazdasági célra (elvezetése és kezelése többnyire a szennyvízzel együtt történik). 1988 A klímaváltozás korában ez megengedhetetlen pazarlás, tekintettel arra is, hogy ugyanakkor az öntözés jelentős részben a vezetékes ivóvízzel (illetve ellenőrizetlen, fúrt kutakból) történik a háztartásokban, és számos egyéb igény kielégítése is a legnagyobb költséggel előállított ivóvízzel történik. Nyilvánvaló, hogy ez az egész települési vízgazdálkodásra negatív kihatással van. 1989 A háztartások szürkevize (a tisztálkodás, mosás vize) is sok helyen, különböző (például takarítási, ipari) célokra lenne használható, amire napjainkban egyre nő is az igény víztakarékossági okokból. 1990 Sem épületeink, sem a közüzemi rendszer nem ennek megfelelően épültek és épülnek azonban. A közszolgáltatóknak nem is 1090 Pump. A települési vízgazdálkodás, 2012. 1087 Az önkormányzat felelőssége adott esetben, ha elmulasztja a Tkp. elfogadását, és emiatt nem állnak rendelkezésére megfelelő döntési alternatívák, például egy beruházás lehetséges helyszíni alternatíváiról. Bándi: Települési környezetvédelem, 39. 1088 Ez a szélsőséges csapadékviszonyok miatt különösen fontos például a Balaton-parti településeken, a Balatont érő szennyezőanyag-terhelés csökkentése érdekében. Molnár: Tervek és stratégiák, 227–228. 1089 A vízzel kapcsolatos közszolgáltatásokra a vízgazdálkodás egészének részeiként kell tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a konkuráló vízigények kielégítése gyakran azonos vízbázisból történik. Pump: A települési vízgazdálkodás, 201.