Foghtűy Krisztina - Szepesházyné Kurimay Ágnes (szerk.): Múzeumpedagógiai tanulmányok III. - ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet Pedagógiatörténeti Tanszék közleményei . / ELTE-PPK Oktatásmódszertani Központ közleményei 1. (Budapest, 2003)
Történettudomány és múzeumpedagógia
Bondor Mária: Egy helytörténeti projekt felépítése 4. Pesterzsébet természeti környezete Már az előző munkák során is többször szerepelt a természetes és az épített környezet szerepe a település történetében. Egy újabb pályázati lehetőséget ragadtam meg, hogy ez a téma is helyet kapjon a projektben. A kiadásra került anyagot a „Csepeli Zöld Kör” elnöke bocsátotta rendelkezésemre, aki hasonló témát már feldolgozott Csepel vonatkozásában. Ebből a munkából megismerhetik a tanulók, hogyan alakult ki, miben változott meg mai környezetünk, milyen természeti erők és jelenségek alakították. Foglalkozik a település természetes határát képező Ráckeve - Soroksári - Duna szerepével, növény- és állatvilágával. Ezt a kiadványt inkább érdeklődő gyerekeknek szánták, illetve azoknak a tanároknak, akik a tantervjavaslat alapján a tanulók helyi természetismereti tudását szeretnék bővíteni. Ez a munka 2008-ban készült, s minden iskola könyvtárában az olvasók rendelkezésére áll. 5. Múzeumi, múzeumpedagógiai foglalkozások Szerencsésnek mondhatjuk településünket, hiszen önálló helytörténeti múzeuma van, így természetes, hogy a tantervjavaslatban is többször említem a Pesterzsébeti Múzeumot lehetséges színtérként foglalkozások megtartására, illetve anyaggyűjtésre, szemléltetésre, versenyekre való felkészülésre. A múzeumok sajátos világában azonban nem mindenki igazodik ki egykönnyen. Ezért tartom fontosnak, hogy példát állítsak kollégáim elé, s magam is jó példával szolgáljak ezen a területen is. 2000 óta folyamatosan szervezek és tartok a helyi múzeumban bemutató foglalkozásokat. Szerencsére két képzett múzeumpedagógus segítségét is igénybe tudom venni. Palotainé Simon Ilona a „Névadók és alapítók” címmel tartott bemutatóórákat alsó tagozatos tanulókkal, melyen a kerület, érdeklődő alsó és felső tagozatos pedagógusai vettek részt. Szepesházyné Kurimay Ágnes pedig életmódtörténeti foglalkozásokkal keltette fel az érdeklődést, hiszen egy kiállításon előbb a polgári életmódot elevenítették meg, egy másik alkalommal pedig „nagyanyáink konyhájába” kaptunk betekintést. Ők diákjaikkal rendszeresen látogatják a helyi és a budapesti múzeumokat, ha tehetik a vidékieket is. Mindketten a József Attila Általános Iskola pedagógusai. Magam is tartottam bemutató foglalkozást óvodáscsoporttal. Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy már ebben a korban érdemes a gyerekeknek bemutatni az ismeretszerzésnek ezt a lehetőségét. Ők a legnyitottabbak, s ha megfelelő irányba tereljük érdeklődésüket, és pozitív attitűd alakul ki bennük, akkor a későbbiekben ebből profitálhat mind a gyermek, mind a pedagógus. Az évek során sikerült a kerület több óvodáját is bevonnom ebbe a programba, sőt, ugyan füzet nélkül, de már az óvodásokkal is megkezdtük a sétálóutca megismerését.