Gazsó Dániel: Otthon és itthon. A magyar diaszpóra és anyaországa (Budapest, 2022)
MÁSODIK RÉSZ - Első szakasz: paraszti exodus
82 MÁSODIK RÉSZ tomboló sárgalázjárvány miatt hajója végül nem Rio de Janeiróban, hanem Uruguay fővárosában, Montevideóban kötött ki, ahol 1841-ben – Francisco Acuña de Figueroa versét megzenésítve – megalkotta Uruguay ma is hivatalos nemzeti himnuszának zenéjét. E korai magyar jelenlét az Újvilágban sok kutató érdeklődését felkeltette, így az ezzel kapcsolatos szakirodalom is bőséges.83 Ezek a kivándorlók azonban nem emigrációs hullámok következtében kerültek külföldre, hanem személyes indíttatásból, elhivatottságtól vagy kalandvágytól vezérelve. Az első klasszikusnak nevezhető magyar politikai emigrációt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése váltotta ki. A világosi fegyverletétel és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés között több ezren hagyták el az országot Haynau rémuralma és a politikai megtorlás elől menekülve. Többségük a Balkánon keresztül először az Oszmán Birodalomba, majd onnan Nyugat-Európába, illetve a tengerentúlra menekült. Ezt az utat járta meg a forradalom emblematikus alakja, Kossuth Lajos is, akinek már nyolc évvel halála után szobrot emeltek Amerikában, Cleveland városában.84 Az ebben az 83 A témában meghatározó jelentőségű művek, a teljesség igénye nélkül. Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Grill Károly: Budapest, 1936; ugyanő: Világjáró magyarok. Aquincum Irodalmi és Könyvkiadó Rt., Budapest, 1945; Ács Tivadar: Akik elvándoroltak. Kapisztrán Nyomda: Budapest, 1940; ugyanő: Magyarok Latin-Amerikában. Officina: Budapest, 1944; ugyanő: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–1865. Pannonia: Budapest, 1964; Miklós Elemér – Vér Andor: Magyarok Délamerikában. Frigerio e Hijo: Buenos Aires, 1942; Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában (1519–1900). Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982; Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880–1940. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982; Kunz Egon: Magyarok Ausztráliában. Teleki László Alapítvány: Budapest, 1997; Anderle Ádám: Magyarok Latin-Amerikában. Rubicon („Emigráció” – tematikus lapszám), 2008. 1. Letöltés helye: www.rubicon.hu; letöltés ideje: 2016. 03. 22.; Torbágyi Péter: Magyar kivándorlás Latin-Amerikába az első világháború előtt. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2009. 84 Az első amerikai Kossuth-szobor történetéről lásd Bakó Elemér: Kossuth Lajos legelső amerikai szobra. Felállították Cleveland városában, 1902. szeptember 27–28-án. In: ugyanő: A világ magyarsága. Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója, Budapest, 1998. 63–66.