Gelencsér Gábor: Közelkép: Portrék, témák, formák a magyar film történetéből (Budapest, 2022)
PORTRÉK - Ők hárman (Csoóri és a film)
84 PORTRÉK nos című kötetben olvasható, az Ítélet és a Nincs idő forgatókönyvével együtt.2 sorával is történt egy hasonló eset: Csoóri a 80 huszár után írta meg a Gyászba öltözött csillag című irodalmi forgatókönyvet az 1794-es madéfalvi veszedelemről, és miután egy újabb nagyszabású történelmi játékfilm megvalósítására nem kaptak lehetőséget, együtt határozták el a 2. magyar hadsereg elhallgatott tragédiáinak feldolgozását a stílusteremtő „beszélőfejes” dokumentumfilm-sorozatban (a televíziós változat címe Krónika, a mozisé Pergőtűz lett). A forgatókönyv többször megjelent, legutóbb a Pro Patria (Sára 80) című kötetben (Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 2014). Kósa Ferenc monográfusa, Pörös Géza így foglalja össze hármójuk művészetét: „Több volt ez az együttműködés író, rendező és operatőr szokásos munkakapcsolatánál. Három hasonló elszántságú, de egyéni arcú művész szövetkezett tíz éven keresztül arra, ami ma már a magyar filmművészet egyik figyelemreméltó fejezetét alkotja.” Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy röviden bemutassam, Csoóri Sándor íróként mivel járult hozzá e filmek – s rajtuk keresztül a magyar filmtörténet – alakításához. A kulcsfogalom az eszme kiemelt, hangsúlyos jelenléte. Ez hatja át a Csoóri írta Kósa-filmeket, s ez határozza meg formavilágukat is, amelylyel a hatvanas–hetvenes évek modernista újhullámát gazdagítják. Az eszme átható jelenléte indokolja ugyanis a filmek esztétikai jellegét, nevezetesen erőteljes stilizáltságukat. Ha hármójuk feladatát mechanikusan szét kéne szálazni, akkor Csoóri eszméje mellett Sára vizuális látásmódjának esztétikuma és Kósa történelmi emberképe vesz részt a közös művek alakításában – értéküket azonban épp az alkotóelemek kivételes összeforrottsága, egységessége teremti meg. (Sokatmondó körülmény, hogy a standfotók tanúsága szerint Csoóri gyakori vendége volt a forgatásoknak, ami egy író részéről nem szükségszerű és magától értetődő.) Az eszme fontosságát emeli ki az író ars poetica-szerű naplójegyzete: „Mit is akartunk mi megfogalmazni a Nincs idő kapcsán? Nem egy-két gondolatot s nem egy-két magatartást, jóval többet. A mozgató szándékaink közül csak egyet emelek ki. Kemény Zsigmond írja egyik tanulmányában, hogy »az eszmék, melyek a társadalom tetőzetét érintik, ritkán hatnak le napjainkig«.”4 2 Csoóri Sándor – Kósa Ferenc: Forradás. Magvető, Budapest, 1972. 3 Pörös Géza: Alakváltozatok. Kósa Ferenc filmjeiről. In: Őrizd az embert, i. m. 94–95. Csoóri Sándor: Naplójegyzetek. In: Hószakadás, i. m. 16. In: Őrizd az embert, i. m. 304.