Grunberg, Arnon: Tirza (Budapest, 2012)
Jörgen Hofmeesternek nemrég még mindene megvolt, amire egy idősödő férfi vágyhat: szép feleség, elegáns ház Amszterdam egyik legjobb negyedében, tisztes állás egy könyvkiadóban, két gyönyörű lány — Ibi és Tirza -, valamint megfelelő mennyiségű tartalék egy svájci bankszámlán. Az olvasó a Tisza érettségi bulijának elbeszélésébe szőtt, finoman adagolt visszatekintésekből ismeri meg az apa és a családtagok viszonyának történetét, és tudja meg, hogy Hofmeester mennyi mindent veszített: felesége elhagyta egy másik férfiért, Ibi külföldre ment, hogy a saját életét élje, Hofmeester munkájára már nem tart igényt a kiadó, a befektetés pedig odalett. Az újabb kilátások megint csak nyugtalansággal töltik el Hofmeestert: felesége három év után váratlanul beállít, legféltettebb kincse, Tirza pedig bemutatja új barátját, aki Hofmeestert leginkább Mohammed Attára, a szeptember 11 -i merényletet kitervelő terroristára emlékezteti. A fiú és Tirza hamarosan együtt utaznak Afrikába, hogy ott töltsék a következő évet. Amikor a terv valósággá válik, és végül maga Hofmeester is Afrikába érkezik lánya keresésére, Grunberg egy merész csavarral mindent, amit addig megtudtunk, teljesen új fényben tüntet fel. A Tirza különleges szöveg, egyszerre pszichothriller és szarkasztikus humorú, kíméletlenségében is gyönyörű regény egy apa lánya iránti szeretetéről, az elmúlásról és az emberi létezés vigasztalan szépségéről.