Hajdu Péter - Ritoók Zsigmond (szerk.): Retorika és narráció - deKON KÖNYVek 34. (Budapest - Szeged, 2007)
3. A fenséges
És miféle retorikai eszközök hozzák létre ezt a spirituális narratív hálót ? Azaz a József Attila-i költészet nyelve, szakrális írásmódja miképpen rejti magába Isten nevét? Hiszen ha az alábbi szavakat is a szellem, a felsőbb valóság jelölőiként ismerjük el (Lélek, Őslélek, Ős, Végtelen, Úr, Mérhetetlen, Szellem), akkor József Attila spirituális versei az irodalomtörténet által elismert Isten-versek többszörösét teszik ki. Alapvetően két narratív (hitbeli) pozíciót körvonalaznak József Attilának a felsőbb valósággal kapcsolatos versei. Az egyik a vallásos (egyházi) dualisztikus Isten-kép, a másik pedig a test, a szellem és a lélek egysége mellett állást foglaló trinitárius hagyomány Isten-felfogása köré szerveződik. Hamvas Béla írja a Scientia Sacra III. kötetében: „A vallásnak semmi köze a hagyományhoz. A vallás arról ismerhető fel, hogy először turbában (létzavarodottság) él, másodszor külső istent tételez fel, akinél védelmet keres, harmadszor, hogy a világban való szenvedésnek gyógyulását az üdvben keresi. A hagyomány viszont a turba felszámolásában él, az isteni lényt minden lénnyel azonosnak látja, és az alapállást realizálva a megszabadulást keresi.”" A vallásos, külső Isten-kép az én és Isten dualisztikus elválasztottságában képződik meg. Az azonosságra épülő Isten-felfogás pedig a monista trinitárius hagyományban, azaz az inkarnálódott lélek mint földi, emberi én, a káprázatszerűen létező anyagi világ és az isteni, az egyetemes lélek egységében. Dúl Antalt idézem: „Hagyományról akkor beszélhetünk, amikor a lét emberi, isteni és anyagi megjelenése egybeesik.”" Hipotézisem a következő: József Attila a vallásos, dualista Isten-képpel ismerkedik meg vallási-egyházi szocializációja során: ezt az Isten-képet képtelen elfogadni.5 E sikerre- 3 Hamvas Béla: Scientia Sacra III. Szentendre, 1996. Medio, 30-31. 4 Dúl Antal: Önismeret, világismeret, istenismeret. [Budapest] 2004. InfoMed, 19. 5 József Attila vallásos-egyházi szocializációja során az akkori Magyarországon működő összes jelentős egyházzal kapcsolatba került, s kivétel nélkül megszakította velük kapcsolatát. Görögkeletinek keresztelték, elemista korában református hittanra járt, polgáristaként egy görögkeleti pápához járt hitokta.