Halász Iván - Majtényi Balázs (szerk.): Regisztrálható-e az identitás? (Budapest, 2003)
Majtényi Balázs: Korlátozható-e az identitásválasztás szabadsága?
sebbségi konfliktusok kezelésére. Ez a meggyőzés még fontosabbá válik, ismerve az állam önvédelmi képességeit, a leghatalmasabb teremtmény, a nagy Leviaban ugyanis, mint azt Sajó András megállapítja: „...ellentétben a delfinekkel, a bálnákkal és az emberekkel - nem hajlamos az öngyilkosságra. Ellenben, az állam legtermészetesebb vonása, hogy megvédi magát, a rablóbandát (magna latrocinium) az önvédelmi cél emelte állammá.”" Még az állam sikeres meggyőzése után is, ahhoz, hogy a bevezetett új jogintézmény sikeresen működjék, további két feltételnek teljesülnie kell: azt a jogrendszerben megfelelő módon kell transzformálni, s az autonómia által életre hívott szerveket valódi jogosítványokkal kell felruházni. Ha ezek teljesülnek, akkor a jog - önmagában ugyan kétségkívül korlátozott - eszközei is felhasználhatók lesznek a kisebbségek védelmében. A kisebbségek autonómiája. A kisebbségek területi vagy személyi elven szerveződő autonómiája régóta része az európai jogi és politikai közgondolkodásnak, s a nemzetfogalomhoz hasonlóan „az egyes korok társadalmi viszonylatainak és az azoknak megfelelő gondolati felépítményekkel”" együtt változott. (Sőt, a lakosság többi részétől valamely vallási, nyelvi rág)a kulturális szempontból elkülönülő csoportok autonómiájára még a modern nemzetfogalom kialakulását megelőző időkből is lehet jogtörténeti előzményeket említeni. Ilyen lehet például a Szaniszló Ágost által már 1551- ben kibocsátott királyi charta, mely a vallási ügyeken is túlmunt Sajó András: Hűnvédő jogállam. Fundalmentum, 2002/3-4, 55. 5 Németh Andor és József Attila beszélgetése a nemzeti fogalom változásáról. Lásd Németh Andor: József Attila. Budapest, 1991, Akadémiai Kiadó, 134-135.