Halász László: A freudi művészetpszichológia. Freud, az író (Budapest, 2002)

Második rész. Az író

arányban pedig a kimondottan „kedvezőtlen” alternatívát választották. Mi­vel a „semleges” is nyilvánvaló elhatárolódást jelent a „kedvező”től”, mint nem kedvező” attitűd kifejezését összevonták a „kedvezőtlen”-t jelölőkkel. A két alminta között nem volt kimutatható különbség (4. ábra). „Milyen forrásokból szerezte ismereteit a pszichoanalízisről?” A kérdésre adott válaszok között az iskolai oktatás messze megelőz minden mást (a megkérdezettek több mint négyötödénél, a pszichológia szakosoknál még nagyobb arányban). Értelemszerűen a legnagyobb különbség a pszicholó­gia és tanár szakosok között a szakkönyvek szerepében van (a pszichológia szakosok négyötöde, a tanár szakosok közel egyharmada szerint). A tanár szakosoknál harmadik helyen a beszélgetés áll (egyharmaduk szerint), amit a szépirodalom, illetve rádió, tévé, mozi követ (egyötödük-egyötödük szerint), a pszichológia szakosoknál viszont a harmadik helyen a szépiro­dalom áll (több mint felük szerint), ezt követi a beszélgetés (alig kisebb arányban), majd a rádió, tévé, mozi. A sajtó szerepe mindkét mintában ele­nyésző (5. ábra). Milyen a véleménye a pszichoanalízisről? 4. ábra. A szakok között nincs szignifikáns eltérés

Next