Horváth Kornélia: A késő modern magyar líra alakzatai (Budapest, 2022)
I. VERSEK ÉS MŰFAJFORMÁK - József Attila első versei
10 I. Versek és műfajformák ma gyakorisága e korai versekben. A szonett mint rendkívül kötött műfajforma, úgy versszerkezeti, ritmikai, mint rímtechnikai tekintetben, minden korban nagy „technikai” kihívást jelentett a költők számára a provanszál lírától kezdve mind a mai napig, s valószínűleg éppen ez a formai zártság és nehézség biztosítja a műfajforma vagy versszerkezet évszázadokon át kitartó népszerűségét. Így nem mondható meglepőnek, hogy a fiatal József Attila is „szembenéz” ezzel a műfajjal, de az jóval inkább, hogy milyen jelentős mennyiségben és milyen kiforrott minőségben ír ilyen műfajformájú költeményeket. Ami a mennyiséget illeti: az 1922 júliusáig született „gimnazista” versek között számos szonett található, ilyen a Jelen, Múlt, Jövő, az Aratásban, a Munkáshalál, az Ajándék, a Lélekszirteken, a Nem tudunk élni, a Csend, a Napszonett, a Szerelmes keserű hazafiság, az Istentelen fohászkodás, a Fohászkodó ének, az [Arany kalásztól...], a Nyári délután a szobában után a Távol, zongora mellett is (ez eddig mindösszesen tizennégy szonett). Ugyanígy szonett a Stoll által 1922 júliusától augusztusig datált versek egy csoportja, mint a Leánykérő ének, A füst, az Éhség, a Perc, a Szeged alatt, a Gyöngysor, A Szent Jobb ünnepén, az Ének magamhoz, A jámbor tehén, a Részeg a síneken és a Kukorica-föld. Vagyis az 1922 augusztusáig született 79 versnek mintegy egyharmada (összesen 25) szonettformában íródott. E korai versek ráadásul nem nélkülözik az antik strófaszerkezeteket sem. Így például a Stoll Béla által 42.-ként számozott Juhász Gyulához című szöveg hibátlan alkaioszi strófát használ a maga négy versszakán keresztül, a Névnapi dicséret pedig aszklepiadészi – a Szepes–Szerdahelyi Verstan szerinti első, s ezen belül is az úgynevezett kis aszklepiadészi – strófában szólal meg. (Hozzátehető: a versek némelyike Radnóti későbbi költészetét is előhívja a befogadói tudatból, a Csókkérés tavasszal például Radnóti erotikus verseit, és a szerelem és halál témáját összefog 3 A szonett verstani, műfaji és irodalomtörténeti jelentőségéről a 20. századi magyar lírában Pataky Adrienn írt és védett meg PhD-disszertációt 2017-ben. Pataky Adrienn, A 20. századi magyar szonett és néhány jelentősebb előzménye. Kérdések a modern szonett formai − (im)materiális – mediális viselkedése körül. (Kézirat.) 4 Szepes Erika – Szerdahelyi István, Verstan, Budapest, Gondolat, 1981, 324–331.