Horváth Kornélia: Költészet és forma - Líraszemléleti kérdések a magyar irodalomban - Universitas Pannonica 28. (Budapest, 2014)
Felhasznált irodalom
Fodor A. (1971): Szólj költemény! József Attila élete és költészete. Budapest, Móra. Fülep L. (1976): A mai művészet válsága. In Fülep L: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket, a bibliográfiát és a névmutatót összeállította Tímár Árpád. Budapest, Magvető. 310-318. Fülep L. (1976–): Művészet és világnézet. In Fülep L: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket, a bibliográfiát és a névmutatót összeállította Tímár Árpád. Budapest, Magvető. 260-309. Glasenapp, H. (1993): Az öt világvallás. Budapest, Gondolat-Tálentum. Hamburger, K. (1987): Die Beschaffenheit der lyrischen Ich. In Hamburger, K.: Die Logik der Dichtung. München, Deutscher Taschenbuch Verlag. 241-257. Heidegger, M. (1988): A műalkotás eredete. Budapest, Europa. Hornyik M. (1967): Műhelybeszélgetés a költészetről a Hold és Sárkány szerzőjével. Híd, 1967/11.1118-1134. Horváth I. (1985): Névvarázs. Irodalomtörténeti Közlemények, 1985/4— 5.559-570. Horváth I. (1991): Marót Károly és József Attila elméletei a költői nyelvről. In Horváth I.: A vers. Három megközelítés. Gondolat, Budapest. 25-47. Horváth K. (1999): Nyelv és szubjektum a lírában. (József Attila: Talán eltűnők hirtelen...). In Horváth K.: Tűhegyen. Versértelmezések a késő modernség magyar lírája köréből. Budapest, Krónika Nova. 17-46. Horváth K. (2001): Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében. In Tanulmányok József Attiláról. Újraolvasó, szerk. Kabdebó Lóránt. Budapest, Anonymus. 142-157. Humboldt, W. (1985): Az emberi nyelvek szerkezetének különbözőségéről és ennek az emberi nem szellemi fejlődésére gyakorolt hatásáról. Ford. Rajnai László. In Humboldt, W.: Válogatott írásai. Budapest, Európa. 69-115.