Horváth Kornélia: Petri György költészete verselméleti és líratörténeti megközelítésben - Kultúra - irodalom (Budapest, 2017)
Exkurzus III.
240 14. A VERSBESZÉD EGZISZTENCIÁLONTOLÓGIAI ELKÖTELEZŐDÉSÉRŐL Ősz, Őszi reggeli) átöröklött József Attila-féle egzisztenciális „tájleíró” költemények (József Attilánál itt számtalan verset említhetünk a Nyártól a két Őszig, a Külvárosi éjtől a Határon, a Holtvidéken át a Nyári délutánig) és a radikális önelemzés művei, mint a Pilinszky-féle Magamhoz, a Téli ég alatt (amely címében visszhangozza is József Attila Téli éjszakájának megnevezését): ezek mind a lírai problematikában, a műfajban, a filozófiai és önelemző-pszichológiai attitűdben érvényesülő, meglehetősen közvetlen József Attila-hatást demonstrálják.588 Függetlenül persze attól, hogy Pilinszky már ebben az első, Trapéz és korlát című 1946-os kötetében egyedi, önálló és a későbbiekben épp ezért is jól azonosítható versnyelvi beszédmódjával tűnt ki. (S hogy némiképp „előreszaladjak”, hasonlóan önálló, érett és sajátosan jellemző költői megnyilatkozásmódot szólaltatott meg Petri az első, Magyarázatok M. számára című 1971-es kötetében - persze Pilinszkyétől egészen eltérő módon.) Másfelől a József Attila és Petri közötti művészi hatáskapcsolat is evidensnek, mi több, dokumentáltnak mondható. Petri több interjújában kifejti, hogy fiatalkori versei után szembesült József Attila meghatározó hatásával, s akkor évekig nem írt és nem publikált verset, hogy ettől a lírai megszólalásmódtól megszabadulhasson. Későbbi állítása szerint ez sikerült is, s kétségtelenül igazat adhatunk neki az általa létrehozott versnyelvi formációk és lírai beszédmód tekintetében. Ám Petrinek a József Attilával való kapcsolata jóval ambivalensebb, mint hogy egyszerűen a „leszámolás” címkéjével illethetnénk ezt a költői viszonyt. Nézzünk meg néhány Petri-nyilatkozatot a József Attila-i lírai hagyománnyal kapcsolatban. Az első egy 1971-ből, a Magyarázatok... kötet megjelenése után készült interjúból származik. Lehet, hogy az én verseim nagyon ideologikusak. Tényleg magyarázatok, és ez nem tesz jót a lírának. Persze, mi az, hogy lírának? Egy olyan típusú lírának, mint József Attiláé, nem tesz jót. De miért ne lehetne más típusú lírát csinálni? Sőt, nekem úgy tűnik, hogy ma éppen József Attila-típusút nem lehet csinálni. Ezt sajnálom is, mert tulajdonképpen konzervatív vagyok.589 Megjegyzendő, hogy az idézetből legalább annyira kiolvasható Petrinek a József Attila költészete iránti mély rokonszenve (amit az itt nyilvánvalóan poétikai értelemben használt konzervatív szó fémjelez), mint folytathatatlanságának hangsúlyozása. 1588 Schein Gábor is elemzi József Attila hatását az Újholdas költő lírájában, különös tekintettel a Te győzz le című Pilinszky-versre. Vö. Schein Gábor, József Attila kései költészetének hatása Pilinszky János korai lírájában = nő, Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Universitas, Budapest, 1998, 163-178. 589 Játék nincs, élmények viszont vannak. A kérdező: Alföldy Jenő = Beszélgetések Petri Györggyel, Pesti Szalon, Budapest, 1994, 8. (Eredeti megjelenés: Élet és Irodalom, 1971. szeptember 11.)