Horváth Kornélia: Petri György költészete verselméleti és líratörténeti megközelítésben - Kultúra - irodalom (Budapest, 2017)
Exkurzus III.
252 14. A VERSBESZÉD EGZISZTENCIÁLONTOLÓGIAI ELKÖTELEZŐDÉSÉRŐL A figyelem kérdése továbbá mindhárom vizsgált szerzőnél szorosan összefügg a forma problémájával. Pilinszky esetében aligha szükséges hangsúlyozni a formai letisztultság, a reduktivitás már-már „dadogássá” való elgondolásának fontosságát. József Attilánál egy hasonló, igencsak átgondolt formai redukcióról beszélhetünk körülbelül az 1925-ös évektől kezdve: nem véletlen, hogy a költő ezután kezdődő időszakára több hazai kutató a „tiszta költészet” terminust alkalmazza (a korszakban nagyjából azonos francia poésie pure, illetve az olasz poesia pura megfelelőjeként).613 Petrit illetően pedig a figyelem poétikai fontossága a kezdetektől (a Magyarázatok... kötettől) meghatározónak mondható, ám ugyanígy a forma feltétlen szükségessége is: úgy tűnik, Petri szerint e kettő nélkül nincs vers, és persze költő sincs, vagyis nincs költői egzisztálás a létben. S miben is állhatna egy „versíró”, egy költő egzisztálása, ha nem a mindenkor megírt, megadott vers formájában? Gottfried Benn szavával: „Elszigetelt forma, önmagában való forma nem is létezik. A forma a művész léte, egzisztenciális megbízatása, célja.”614 (Ps. A szerző undorodik magától, és ez sok mindenben meggátolja.) (Vakvilág) . József Attila „tiszta költészete” kapcsán lásd például: Tverdota György. A tiszta költészet két változata József Attila lírájában, Forrás, 2005/4, 20-29; Cseke András - Tverdota György, A tisztaság könyve, Universitas, Budapest, 2009; Veres András, Ritmus és struktúra: Babits és József Attila poétikájának különbségeiről (József Attila Babits-bírálata alapján), Literatura, 2009/2,180-200; Veres András, A kései korszak verstípusairól, Magyar Tudomány, 2005/11, 1415-1430. 6,4 Gottfried Benn, Líraproblémák, http://www.holmi.org/1991/08/gottfried-benn-liraproblemak-kurdi-imre-forditasa (a letöltés ideje: 2016. 10. 16.).