Ignotius Pál - Bozóki András (szerk.): Jegyzetek a szabadságról (Budapest, 2010)

Bozóki András: Egy "ingerlékeny urbánus" -. Ignotus Pál és kora

EGY „INGERLÉKENY URBÁNUS” JEGYZETEK 1 A családi háttér felvázolásához felhasználtam Ignotus Sárival Budapesten 1987 szeptemberében készített interjúmat. (Magyar Rádió Irodalmi osztály, hangarchívum) 2 Ignotus Pál: Csipkerózsa. (Haladás, 1947. január 23.-1948. szeptember 16. között publikált cikksorozat.) Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum és a Múzsák közös kiadása 1989. (Szerk.: Nagy Csaba) 3 E kifejezéssel jellemezte önmagát egy visszatekintő írásban. Lásd Elvek, frontok, nemzedékek. Irodalomtörténet, 1970. 3. sz. 633-643. ( Ignotus Pál: Csipkerózsa. Budapest, PIM - Múzsák, 1989. 5 Uo. 6 Lásd Ignotus Pál: A diplomatáról. Esti Kurír, 1934. ápr. 29. és „Az út”. Esti Kurír, 1934. jún. 5. 7 Ignotus Pál: Csipkerózsa. Budapest, PIM - Múzsák, 1989. 8 Hevesi András: „Ignotus Pál” A Toll, 1936. 1. sz. 9 Ignotus Pál: „Polgárnak lenni”. Álláspont: 1933. augusztus-szeptember 10 Ignotus Pál: Csipkerózsa. Budapest, PIM - Múzsák, 1989. 11 .o. 12 L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919-1944. Budapest, Akadémiai, 1972. 11. o. 13 A „vers” így szólt: „Tisza partján él egy halász / Úgy hívják, hogy Fischer Sándor”. Ignotus Sári közlése. 1987. 14 Ignotus Pál: Csipkerózsa. Budapest, PIM - Múzsák, 1989. 15 .o. 16 Lásd Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében. Budapest, 1938. 141. o. 17 L. Nagy Zsuzsa, i. m., 33. o. 18 Komlós Aladár: „A ’második nemzedék­ útja”. In Problémák a Nyugat körül. Budapest, Mag­vető, 1978. 134. o. 19 A „harmadik nemzedék” reprezentánsai Fejtő Ferenc, Radnóti Miklós, Bibó István, Kovács Imre, Erdei Ferenc, Vas István, Szabó Zoltán és mások voltak. A harmincas évek második felére azonban a nemzedéki tagozódás elveszítette jelentőségét. 20 Komlós Aladár, i. m. 21 Ignotus Pál: „Elvek, frontok, nemzedékek” Irodalomtörténet, 1970. 635-637. o. 22 Ignotus Pál: Csipkerózsa. Budapest, PIM - Múzsák, 1989. 23 Lásd erről Király István: Kosztolányi. Budapest, 320-336. o. 24 Hevesi András, i. m. 25 Ignotus Pál: „Poloska” A Toll, 1929. 9. sz. 26 Ignotus Pál: „Elvek, frontok, nemzedékek” Irodalomtörténet, 1970. 3. sz. 635-637. o. 27 József Attila: „Új Szellemi Front”. Szocializmus, 1935 május. Az Új Szellemi Front részletes feldolgozását lásd Lackó Miklós: „Az Új Szellemi Front történetéhez”. In Laczkó M.: Válságok-vá­­lasztások. Budapest, Gondolat, 1975. 52-170. o. 28 Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. New York, Püski, 1983. 129. o. 29 Szabó Miklós előadása (1988). A hivatkozott versek: Illyés Gyula: Íme az én népem; Erdélyi József: Fekete-Kőrös. Nyugat, 1930. július 1. Erdélyi itt ezt írta: „Uradalmak terülnek jobbra-balra, / mágnás, pap, örmény, zsidó ott az úr; / szorongó falvak népfeleslege / cselédkenyérre, pusztára szorul.” 30 Komlós Aladár i. m. 31 Vas István: Miért vijjog a saskeselyű? Budapest, Szépirodalmi, 1981.1. kötet. 32 Lackó Miklós: „A nemzedéki tömörülésről és szakadásról. A népi mozgalom kezdetei.” In Lackó M.: Válságok-választások. Budapest, Gondolat, 1975. 24. és 47. o. 33 Borbándi Gyula i. m. 133. o.

Next