Isaszegi János: A 21. század élettérháborúi a földért, a vízért, az élelemért, a …létezésért! Válságövezetek konfliktusai és háborúi (Budapest, 2015)
I. Élettérháborúk az ókortól napjainkig
ISA SZEGI JÁNOS Konstantinápoly 674-678 közötti első arab ostromát követően 717-718-ban került sor a második ostromra. Ez utóbbi az arabok egyesített szárazföldi és vízi erőinek támadása volt - ma összhaderőneminek neveznénk az erők alkalmazását -, melyet Muszlama parancsnok és Szulajmán admirális vezettek a III. Leó bizánci császár által irányított védők ellen. A bizánciak részben Konstantinápoly bevehetetlennek tűnő falainak, részben pedig a váratlanul a bizánciak segítségére érkező bolgárok ellentámadásainak köszönhetően vereséget mértek az arab erőkre. A bolgárok „az ellenségem ellensége a barátom” elv alapján támogatták a bizánciakat, bár különösképp nem szerették őket sem. Az arabok amúgy is nagy árat fizettek a bizánciakkal vívott csatában. Szulejmán kalifa 717-ben meghalt a harcokban, miközben felmentő csapatot próbált a helyszínre vezényelni. Helyét a trónon II. Omár vette át, aki folytatta Konstantinápoly ostromát, de végül csúfos vereséggel vonultak el az arab erők a város alól. Az arab hajókat az időjárás is erősen megtizedelte, a hazaúton egy rettenetes vihar öt gálya kivételével a teljes hajóflottát elsüllyesztette, így ért véget - bár a történelemből ismerten nem véglegesen - az arab élettérnyerő háború a jó legelőkért, gazdag folyókért, újabb, ezúttal keresztény rabszolgákért.31 U.4. Mongol hadjáratok és a „tatárjárás” A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241— 1242-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a 13. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt. A magyar történetírás a „tatárjárás” kifejezést alkalmazza az Arany Horda (krími tatárok)32 által elkövetett későbbi betörésekre is. A mongolokat a magyar történetírók tévesen tatároknak nevezték, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt, felvette az egyik mongol törzs, a tata nevét és segédnépként részt vett a hadjáratokban. 1241-ben javában dúlt II. Frigyes császár és IX. Gergely pápa között a konfliktus, keleten pedig maga a kereszténység került súlyos veszélybe. A tatárok csapásai alatt több keleti birodalom összeomlott. Az Árpádok uralta Magyar Királyság Európa politikai életének egyik meghatározó állama volt akkoriban. Frigyes császárnak ugyanúgy fontos érdekei kötődtek az országhoz, mint Gergely pápának, mégis mindkét hatalmasság csak biztató szavakkal segítette a magyar uralkodót. 31 Turnbull, Stephen: The Walls of Constantinople, AD 324-1453, Osprey Publishing, ISBN 1-84176- 759-X. 32 Ezen népcsoport tagjai a későbbiekben, a Szovjetunió létezésének, különösen Sztálin uralmának időszakában sokat szenvedtek. 2014-ben is súlyosan érintve érezték magukat a krími tatárok az oroszok Ukrajnát, azon belül először a Krímet érintő annektálási lépéseinek hatására.