Isaszegi János: A 21. század élettérháborúi a földért, a vízért, az élelemért, a …létezésért! Válságövezetek konfliktusai és háborúi (Budapest, 2015)

I. Élettérháborúk az ókortól napjainkig

I­SA SZEGI JÁNOS Konstantinápoly 674-678 közötti első arab ostromát követően 717-718-ban ke­rült sor a második ostromra. Ez utóbbi az arabok egyesített szárazföldi és vízi erő­inek támadása volt - ma összhaderőneminek neveznénk az erők alkalmazását -, melyet Muszlama parancsnok és Szulajmán admirális vezettek a III. Leó bizánci császár által irányított védők ellen. A bizánciak részben Konstantinápoly be­vehetetlennek tűnő falainak, részben pedig a váratlanul a bizánciak segítségé­re érkező bolgárok ellentámadásainak köszönhetően vereséget mértek az arab erőkre. A bolgárok „az ellenségem ellensége a barátom” elv alapján támogatták a bizánciakat, bár különösképp nem szerették őket sem. Az arabok amúgy is nagy árat fizettek a bizánciakkal vívott csatában. Szulej­­mán kalifa 717-ben meghalt a harcokban, miközben felmentő csapatot próbált a helyszínre vezényelni. Helyét a trónon II. Omár vette át, aki folytatta Konstanti­nápoly ostromát, de végül csúfos vereséggel vonultak el az arab erők a város alól. Az arab hajókat az időjárás is erősen megtizedelte, a hazaúton egy rettenetes vihar öt gálya kivételével a teljes hajóflottát elsüllyesztette, így ért véget - bár a történelemből ismerten nem véglegesen - az arab élettérnyerő háború a jó legelő­kért, gazdag folyókért, újabb, ezúttal keresztény rabszolgákért.31 U.4. Mongol hadjáratok és a „tatárjárás” A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241— 1242-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a 13. századi Európa történel­mének egyik meghatározó eseménysorozata volt. A magyar történetírás a „ta­tárjárás” kifejezést alkalmazza az Arany Horda (krími tatárok)32 által elkövetett későbbi betörésekre is. A mongolokat a magyar történetírók tévesen tatároknak nevezték, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy ré­sze behódolt, felvette az egyik mongol törzs, a ta­ta nevét és segédnépként részt vett a hadjáratokban. 1241-ben javában dúlt II. Frigyes császár és IX. Gergely pápa között a konflik­tus, keleten pedig maga a kereszténység került súlyos veszélybe. A tatárok csapá­sai alatt több keleti birodalom összeomlott. Az Árpádok uralta Magyar Királyság Európa politikai életének egyik meghatározó állama volt akkoriban. Frigyes csá­szárnak ugyanúgy fontos érdekei kötődtek az országhoz, mint Gergely pápának, mégis mindkét hatalmasság csak biztató szavakkal segítette a magyar uralkodót. 31 Turnbull, Stephen: The Walls of Constantinople, AD 324-1453, Osprey Publishing, ISBN 1-84176- 759-X. 32 Ezen népcsoport tagjai a későbbiekben, a Szovjetunió létezésének, különösen Sztálin uralmának időszakában sokat szenvedtek. 2014-ben is súlyosan érintve érezték magukat a krími tatárok az oro­szok Ukrajnát, azon belül először a Krímet érintő annektálási lépéseinek hatására.

Next