Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Magyarságszimbólumok - Örökség (Budapest, 2002)
IV. Eredmények, a válaszok rétegzettsége
Attila és a nyugatosok átlag felettiek. Ez a képlet kettős hatást mutat: egyrészt itt is érvényesül az urbánus jelleg, másrészt — mint más területeken is láttuk — a „megszentelt"államivá, hivatalossá vált kulturális hagyományhoz is nagyobb a fővárosiak kötődése. A legtöbb szavalatot kapott írók-költők említésének csoportok szerinti megoszlása. Úgy tűnik, hogy Petőfi ma a fiatalokon kívül legerősebben az alsó-közép rétegek szemében nemzeti szimbólum; ettől „lefelé”, a legalsóbb helyzetűek körében ő sem ugrik be a költészet említésekor, „felfelé” pedig van egy réteg, amelynek számára Petőfi talán nem minősül elég „korszerűnek”.173 Furcsa a hatalom, illetve a bürokrácia világának kapcsolata Arany Jánossal.173 Mindenesetre beleillik abba a képbe, amit az irányító csoportoknak az epika iránti érdeklődéséről mondtunk.174 Ady fő választóinak köre a Petőfi-hívekével részben egyező, részben annál magasabban képzett csoport: a középcsoportok mellett, sőt azoknál hangsúlyosabban itt már az értelmiség is, felsorakozik”.175 Az átlag feletti választással kitűnő csoportok nagy száma is jelzi, hogy Ady — más költőknél —jobban polarizál, e polarizáció során pedig az értelmiség inkább vállalja a magáénak.) A József Attilát átlag fölött választó vegyes csoport annyiban tér el Ady „táborától”, hogy a képzett munkások itt már csak átlag körüli válaszokat adnak, s mérsékeltebb a magasan kvalifikált értelmiség képviselete is.177 Jókai az itt említettek közül az első író, akit a két „elitcsoport”, az„értelmiségiek és átirányító helyzetűek együtt fogadnak el.176 1/2 Petőfit a legfiatalabbak, a tanulók, a szakmunkásképzőt végzettek, a szakmunkások, a szellemi betanított dolgozók, a munkanélküliek jelölik meg átlag fölött, átlag alatt viszont a legidősebbek, a nyugdíjasok, a kevesebb mint 8 általánost végzettek — ám még kisebb számban a diplomások! — és az SZDSZ-szavazók. 1/! Arany Jánost a közvetlen termelésirányítók és a vezetők, a betanított szellemi dolgozók és a budapestiek említik jelentősen átlag felett. 1,1 Talán a Toldi és Arany több történelmi költeményének erő—Harc—győzelem szimbolikája is vonzó lehet az irányító csoportok számára. De arra is gondolhatunk, hogy az elbürokratizálódott körülmények között élők számára az Arany János-i, természettel harmonikusan összefonódott világ talán másokénál erősebb nosztalgiaforrás. 1/5 Ady megint a legfiatalabbak, a szakmunkásképzősök, érettségizettek, diplomások, a tanulók, a szakmunkások, a kisiparosok-kiskereskedők, a diplomás szellemi dolgozók és az SZDSZ-rokonszenvezők költőjének mutatkozik. 1976 Az alulválasztók Ady esetében a legidősebbek, a legfeljebb 8 általánost végzettek, a nyugdíjasok, a segédmunkások, a falun élők. S nem felejthetjük el, hogy a kérdés nem az volt, hogy „ki a kedvenc költője”, hanem azt kellett meghatározni, hogy melyik írót-költőt tartja a válaszoló jellemzően magyarnak, kinek a személye és költészete jelent inkább magyarságszimbólumot. Ady ebben az értelemben úgy tűnik, az említett középcsoportok és a magasan kvalifikált értelmiség magyarságszimbóluma a költészetben. 177 József Attilát is a legfiatalabbak, a diplomások, a kisiparosok-kiskereskedők, a tanulók, az „egyéb inaktívak” és az SZDSZ-szavazók választják átlag felett. 178 Jókai az érettségizettek és diplomások, a közvetlen termelésirányítók, a betanított és diplomás szellemi dolgozók és legfőképpen a vezetők, az SZDSZ-szimpatizánsok és a budapestiek választottja. IV. Eredmények. A válaszok rétegzettsége