Kéri Katalin: Női élet, leánynevelés az újkorban - Válogatott tanulmányok (Budapest, 2015)
XVII. századi francia művek a nőnevelésről
A XVII. század eszmei irányzataita németre 1698-ban Fénelon nőnevelési művét. Halléban számos magyar is megfordult az időszakban, ők a Dunántúlra és Felvidékre is elhozták a pietizmus eszményeit. Legkiemelkedőbb hazai képviselői a XVIII. században Torkos András, Hegyfalusi György, Bél Mátyás, Bárány György, mindkét Sartorius János, Miletz Illés és Simonides János voltak. A filantropisták XVIII-XIX. század fordulóján kialakult mozgalma is igen jelentős hatással volt az embereszmény, a pedagógiai törekvések alakulására. A Locke és Rousseau „pedagógiájának hatása alatt formálódott"), valamint Leibniz és Christian Wolff (1679-1754) gondolatainak egyes elemeit is hirdető német eredetű irányzat a korábbi, főként intellektuális nevelésre figyelő szemléletmód helyett az ember mindenoldalú, lehető legteljesebb kiművelésére törekedett. Az irányzat formálódását elősegítette a hasznos, gyakorlatias ismereteket alig közvetítő korabeli német iskolai oktatás, mely nem fordított kellő figyelmet az élő idegen nyelvek tanítására, a test kiművelésére vagy a természet megismerésére. A mozgalom képviselői elavult egyházi iskolák helyett korszerű állami iskolákat szerettek volna állítani. A filantropizmus elindítója Johann Bernhardt Basedow (1723-1790) volt, aki 1774-ben Dessauban nyitott bentlakásos intézményével, a Philantropinummal, annak életközeli, sokszínű, módszertanilag újszerű programjával példamutatóvá vált. A filantropizmus legnevesebb képviselői Joachim Heinrich Campe (1746-1818), Christian Heinrich Trapp (1745-1818), Christian Gotthilf Salzmann (1744-1811), Johann Christoph Friedrich Gutsmuts és Peter Villaume voltak. A nők közül kiemelkedett például a leginkább költészetéről híres Karoline Rudolphi (1754-1811), aki 1782-ben nyitotta meg leánynevelő intézetét Trit- ( A magyarországi pietizmus történetéről, például az alábbi műveket: Szent-Iványi Béla: A pietizmus Magyarországon. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1936.; Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus, 1700-1756; tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest: Teológiai Irodalmi Egyesület, 2000; Font Zsuzsa: Erdélyiek Halle és a radikális pietizmus vonzásában. Szeged, József Attila Tudományegyetem, 2001. stb. 8 Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei... i. m. 98. o.