Komoróczy Géza (szerk.): Szilágyi János György - Örvények fölé épülő harmónia I. Interjúk, dokumentumok, levelek (Budapest, 2018)

Szilágyi János György interjúi - I. Egzisztenciális tudomány

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY INTERJÚI­lamennyire kinőtte a város, de nem mindenhol, úgyhogy a falak nagyrészt ma is látha­tók, részben beépítve. Végigjártuk körben egy nap alatt az Aurelianus-féle fal nyomá­ban a várost. Egyébként akkor én még ebből nem túl sokat értettem, és egyáltalán nem volt elhatározásom, hogy én ezzel mint régészettel vagy művészettel foglalkozni fogok. Az csak később és véletlenül alakult ki. A múltkor, a találkozás végén, Adrienne csak úgy említette, hogy szeretne valamit tudni arról, hogy ez a mi baráti társaságunk hogyan viszonyult a külvilághoz. Én már akkor mondtam, hogy erről nagyon röviden tudok beszélni, sehogy. Vagyis úgy éltük át ezt az egészet - én addig, amíg Magyarországon voltam, a többiek, akik itthon ma­radtak, azok végig, akik nem élték túl, azok addig, amíg éltek­­, mint valamit, ami nem mitünk tartozik. Politikailag tökéletesen tájékozatlanok voltunk, azt se tudtuk, hogy tájékozódni kell. Hanem egy teljesen zárt világban éltünk, ez a baráti kör. Hét közben mindenki csinálta, amit csinált, én olvastam,136 és szombaton összejöttünk, és ez volt a hét. Mindent, ami akkor történt, holott, mondjuk, így visszanézve, elég súlyos és rémes dolgok történtek, ezeket mi mind olyan félig-meddig viccként éltük át. Bármennyire furcsa is... L. Gy.: Hitlert is? És Gömböst? Sz.Gy: Hitlert is. Hát, Gömbös az még előbb volt, mielőtt a társaság megalakult,137 de ezt is. Teljesen közömbösek voltunk minden iránt, és mondom, nem tudok mást mondani, mint azt, hogy úgy éreztük, ezek a dolgok nem ránk tartoznak. Nekünk eh­hez semmi közünk. Nekünk ahhoz van közünk, hogy szombaton este összejöjjünk, és a szombat esti rögtönzött műsoraink között például állandó műsortéma volt Hitler leg­újabb beszéde. Persze, megfelelő színezetben rögtönöztünk. Egy j­ellemző eset. Emlékszem, hogy már 41-ben- arra nem emlékszem, hogy előtte vagy utána a magyarországi hadüzenetnek - egyszerre csak a rádió bemondta (akkor még csak rádió volt), hogy a kormányzó úr őfőméltósága beszédet mond a magyar nép­hez. Ha most, ezt mi valami derűs dolognak fogtuk fel, és egy szombat este rekonstru­áltuk előre a beszédet, amely a mi rekonstrukciónkban körülbelül így hangzott, hogy: Kedves magyar népem, a körülöttünk zajló súlyos események engem is arra kénysze­rítenek, hogy súlyos elhatározásokat hozzak. Ezért közlöm népemmel, hogy a főmél­tóságú asszonyt elűztem, és helyette Fenyő Miksát 138 választottam élettársamul. A mi­niszterelnökséggel az én kedves Ignotus Pál 139 barátomat bíztam meg. És így tovább. 136 Bár nem kapcsolódik szorosan az interjú anyagához, és személyes ügy volt, de Szigy-nek a kül­világtól elzárkózó magatartását jól jellemzi egy magántermészetű levele abból az időből (dátum nélkül, [1941]): „...Én is őszintén sajnálom, hogy frivol meséim épp most jutottak fülébe, most ui. egy kitűnő színháztörténeti könyvet olvasok (Nicoll, Masks, Mimes and Miracles, alapvető), amelyet a jövő péntekre vissza kell adnom, így addig nem állhatok a rendelkezésére. (...) Egyébként jól érzem magam, s mélyen fájlalom, hogy azt a mély és igaz közömbösséget, amely egymáshoz való viszonyunkat kezdettől fogva jellemezte, ez az ügy - remélem, csak rövid időre - megzavarta.” 1937 Gömbös Gyula miniszterelnök 1936 októberében halt meg. A társaság, Kerényi köre később, a péntek esti magántanári előadásai körül kezdett összeállni. K­es­penyi Miksa (1877-1972), a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója, a Nyugat szerkesz­tője (és anyagilag támogatója), országgyűlési képviselő. 1939 Ignotus Pál ( 1971-1978) baloldali publicista, az Esti Kurír, Nyugat, Szép Szó munkatársa.

Next