Komoróczy Géza (szerk.): Szilágyi János György - Örvények fölé épülő harmónia I. Interjúk, dokumentumok, levelek (Budapest, 2018)
Szilágyi János György interjúi - I. Egzisztenciális tudomány
EGZISZTENCIÁLIS TUDOMÁNY elkezdtem klasszikus zenét hallgatni, ami azelőtt eszem ágában sem volt, szóval, teljesen megváltoztam, és teljesen átalakultam, hogy úgy mondjam, értelmiségivé. És akkor aztán már rengeteget jelentett nekem a bátyám baráti köre, amely rendszeresen jött öszsze, főleg nálunk, mert a bátyám kicsit nehezen mozgott, ez nem azt jelenti, hogy nem tudott járni, hanem mindig kímélni kellett. Devecserin kívül sok mindenki más is volt ott, a fő barátság, mint mondtam, Devecserivel és Karinthy Gáborral volt. Devecseri megírta a Lágymányosi istenek című emlékezéseiben, hogy a bátyám mindennap egy új angol költőt fedezett föl a számukra, és fejükre olvasta, hogy ezt sem ismeritek, meg azt sem ismeritek. És ami persze főleg az angolul jól tudó Devecserit arra ösztönözte, hogy ő is találjon egy olyan költőt, akit a bátyám nem ismer, és szenvedélyes viták bontakoztak ki, természetesen az új magyar irodalomról is.47 M. A.: Ezeket hol szerezték be, folyóiratok, könyvtár, iskolakönyvtár? SziGy : Az iskolakönyvtár teljesen jelentéktelen volt. Egymástól.48 A baráti körbe tartozott a későbbi színházigazgató, Szendrő József49 is, akivel úgy ismerkedtek meg, hogy egy Bartók Béla, akkor Horthy Miklós úti antikváriumban egy József Attila kötetért kézi párbajt vívott Devecseri és Szendrő József, hogy melyiküké lesz, és ettől kezdődött a barátság Szendrővel.50 Úgy valahogy jöttek az emberek. És ennek aztán később szervezett formája lett akkor, amikor Devecseri a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa lett. De ez már a bátyám halála51 után történt. A bátyám másodéves egyetemi hallgató 47 Devecseri Gábor, „Kamaszköltők krónikája”, in: Lágymányosi istenek (1967), pp. 11-29. „Ilyen volt Szilágyi Endre is, világi beosztása szerint iskolabeli osztálytársam, valójában a Sors Embere, világirodalom iránti érdeklődésünk gunyoros élesztgetője, aki mielőtt a Ferenc József-híd pesti hídfőjénél elvált volna tőlünk, budaiaktól, hogy villamosra szálljon a messzi Pozsonyi út irányába, naponta négy-öt költő, író nevét vetette társalgásunkba, külföldiekét, leginkább a közelmúlt klasszikusaiét, és azután még a villamosról is kaján szánakozással nézett utánunk, hogy ezeket mi még nem ismerjük, nem olvastuk. De ismertük, és olvastuk volt őket már a következő héten mindhiába. Mert Bandi addigra már újabb féltucat nevet szórt elébünk, s az arcán látszott, hogy tapintatosan elhallgatja, hogy milyen szörnyűségű lángelméket nem ismernünk, csak azután szállt villamosra.” 48 NB. vásároltak is, zsebpénzükből. 1934 nyarán Szily, aki rokonoknál nyaralt Losoncon, levelezőlapon írja bátyjának Lillafüredre: „...Leveled némi kielégülést is hozott, mikor láttam, hogy a vásárolt könyvek nagy részét az általam ajánlott könyvkereskedésekben vetted meg.” - Azaz SziGy 16 éves korában otthonosan mozgott a város antikváriumaiban és könyvesboltjaiban. 49 Szendrő József (1914-1971) („Pufi”) színész, rendező. 50 Devecseri visszaemlékezése szerint, nem sokkal megismerkedésük után, 1932-ben, elvitte magával Szendrő lakására a Nincsen apám se anyám kötetét. „S éppen ebből támadt a baj. Szendrő fölfedezte a könyv végén a figyelmeztetést: »A 901-1000 számú példányok a költő kezéből köztulajdonba mentek át. Senki a közösséget meg ne károsítsa!« Jóska szerint már elég régóta károsítottam a közösséget azzal, hogy a kötetet magamnál tartottam; ideje, mondta, hogy átadjam a közösségnek, vagyis neki. Bizonyára tovább akartam bitorolni a könyvet, mert tettlegességre került sor. Ma is előttem a kép: a félhomályos Szendrő-lakásban, az ablakredőnyön át ferdén beszűrődő napsugárban három [a harmadik ti. Karinthy Gábor volt] kamaszköltő csatája fölött kavarognak a Nincsen anyám se apám-kötet széthulló lapjai, mint valami mesebeli madár fehér tollai.” Devecseri Gábor, „Emléksorok az ifjúságról és az ifjúsághoz” ( 1955), in: Lágymányosi istenek (1967), pp. 316-329. 51 1936. Devecseri 1939 és 1942 között volt a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa. A kinevezésre Radnóti Miklós is számított volna, és nagyon leverte annak elmaradása. Radnótiné igen felindultan kommentálta Devecseri kinevezésének körülményeit. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, Napló, 1935-1946.