Kristó Katalin: A családtámogatások negyed százada (Budapest, 2022)
IV. A CSALÁDOK PÉNZBELI TÁMOGATÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A KORMÁNYZATI CÉLKITŰZÉSEK TÜKRÉBEN - IV.7.3. Értékelés
320 IV. A családok pénzbeli támogatásának változásai a kormányzati célkitűzések tükrében hattal kevesebb adót fizet, egy három vagy több gyermekes családnak viszont havonta és gyermekenként már 33.000 forinttal csökken az adófizetési kötelezettsége. 2012-ben ahhoz, hogy egy háromgyermekes család a teljes adókedvezményt kihasználhassa, közel havi 500.000 forintos bruttó jövedelmet (vagyis az átlagjövedelem kétszeresét) kellett keresnie.”390 Katona szintén negatív véleményt fogalmaz meg a családi adókedvezménnyel kapcsolatban. „Amíg azokban az országokban, ahol az adókedvezmények nagy súllyal szerepelnek a pénzbeli családtámogatások között, többnyire kompenzálják az alacsony jövedelmű családokat (ún. negatív jövedelemadó), addig ilyen irányú rendelkezést a Fidesz-kormánynál nem látni. Mi több, az adójóváírás szabályainak változása miatt még a többgyermekes családok közül is többen még rosszabbul járhatnak, mint a korábbi években.”391 Összességében az e kötet fókuszában álló pénzbeli családtámogatási ellátások rendszere meghatározó változásokon esett át a második Orbán-kormány hivatali ideje alatt, amely változások többségében pozitívan értékelhetők, és jelentős lépéseket tettek meg a rugalmas családpolitika megvalósítása irányában.392 390 Szikra Dorottya: Megszorító intézkedések és ezek hatása a nemek társadalmi egyenlőségére Magyarországon. Budapest, 2013. Friedrich Ebert Alapítvány. 7. o. 391 Katona Tamás: Intézkedések nélkül. Az Orbán-kormány népesedéspolitikája. In Szeredi Péter – Szigetvári Viktor (szerk.): A forradalom fogságában. Tanulmánykötet a második Orbán-kormány első évéről. Budapest, 2011. József Attila Alapítvány, 261. p. 392 Juhász azonban nem tartja egyértelműen előnyösnek a változásokat: „A Szociális Törvényen eszközölt változtatások ugyanakkor a család és munka összeegyeztetésének anyagi terheit fokozatosan a családra hárították vissza az állami, közösségi felelősségek köréből. Először a gyermekintézmények étkezési díjait emelték, majd, egy 2011 novemberében nyilvánosságra került törvénymódosító javaslat szerint lehetővé vált, hogy az önkormányzatok úgy döntsenek, hogy az önkormányzati, addig ingyenes bölcsődékben a családban egy főre eső bevétel 25%-áig költségtérítést vezessenek be (a változtatás csak az egy- vagy kétgyermekeseket érinti).” Juhász Borbála: Az Orbán-kormány politikájának elemzése a társadalmi nemek szempontjából. Budapest, 2012. Friedrich Ebert Alapítvány, 5. o.