Kruppa Tamás: A kereszt, a sas és a sárkányfog - Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae 1. / Collectanea Vaticana Hungariae 2. (Budapest, 2014)
II. Béke Jam Zapolskban
EGY SZÉPREMÉNYŰ BÍBOROS RÓMAI ÚTJA 123 hódolt falvak listája esetében, amely később több évtizedig tartó, a béke lejártakor menetrendszerűen előkerülő vitát okozott a két fél között.1953 véget nem érő, sok áldozattal és kiadással járó, de azokhoz mérhető sikert nem hozó perzsiai háború viszont a török tárgyalási pozíciókat gyengítette. Tudták, hogy Rudolf császár és Báthory nem keltelbarátok, és azt is, hogy a keresztények az összefogásra nem, annál inkább a civakodásra hajlamosak, de egy két, vagy többfrontos háborút mindenképpen szerettek volna elkerülni. Egy ifjú lengyel, aki át akart térni, azt állította, a ligát már meg is kötötték a spanyol király, a császár, a cár, a pápa és természetesen Velence és Lengyelország között. Egy már renegáttá vált spanyol megerősítette a hírt, jóllehet a Portán ezt hitetlenkedve fogadták. Gyanúra adott azonban okot, hogy a császári követség késlekedett. Mindkét fél a másikat vádolta a béke megszegésével. Úgy tűnik, a jégből kapott állítások és rémhírek igen kelendő portékák voltak, mert a velencei követ említ egy előkelő itáliai famíliából, a Della Scaláktól származó szintén áttérni szándékozó személyt, aki a keresztények elleni háborúra buzdított, és állítólag kész tervei voltak a velencei várak lerombolására. Nem minden renegáttá szándékozni vágyót fogadtak azonban tárt karokkal. Morosini beszámol 14 szerencsétlen magyar fogolyról, akiket a dívánba vezettek, és akik hogy megmeneküljenek, át akartak térni. A nagyvezír azonban a gályákra vitette őket, ahol a többiektől eltérően dupla vasakba verték őket. Nem jártak sokkal jobban a néhány hónappal később érkezők sem; egy húszfős „küldöttségből” áttért három renegátot állítólag szintén a gályákra küldtek.'96 Nagyjából Báthory András római útjával párhuzamosan történt, hogy 10 ezer kozák átkelt a Dnyeszteren és megostromolta Bendert. A vádak szerint Báthory fogadta fel őket (ez nem volt igaz), a szultán dühében parancsot adott az egyébként már hazabocsátott lengyel követ Podlodowski kegyetlen meggyilkolására. Podlodowskit a király Arábiába küldte lovakat vásárolni; szerencsétlenségére azonban éppen akkor ért Konstantinápolyba, amikor a fentebbi események történtek. Az eset a következőképpen történt a velencei beszámoló szerint: a hazafelé tartó 196 Karl Nehring, Magyarország és a zsitvatoroki szerződés, Századok 120 (1986) 3-50. 196 A jelentést vő. ASVe Senato, Constantinopoli, filza 20, föl. pv-yk.