Letenyei László - Tamáska Máté: Szociográfia - Kárpát-medencei körkép. Tanulmánykötet - Magyarország felfedezése (Budapest, 2018)
Erdély
Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi ágának eszmetörténeti háttere 77 A kérdőív fejezetei a kérdések számának feltüntetésével: Történelmi, földrajzi, gazdaságföldrajzi kérdések (30), Népességi viszonyok (14), Birtokmegoszlás (13), Mezőgazdaság (30), Ipar és kereskedelem (19), Életmód (32), Közösségi érzék (10), Műveltség, szokások (29), Világnézeti, vallási és erkölcsi kérdések (28), Népművészet és az ezzel szoros összefüggésben lévő néprajzi kérdések (76), Háziipar (20), Népegészségügyi kérdések (26). Tehát igyekeztek feltárni szülőföldjük történelmi, gazdaságföldrajzi, népesedési, etnikai, vallási, művelődési, néprajzi, népművészeti, népegészségügyi stb. viszonyait. Ennek az érdeklődésnek az első szerény eredménye magának Demeter BÉLÁnak Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok című falufüzetése volt. Előszavában a faluszeminárium elnöke kifejezetten szociográfiai kutatásokról beszél (három év alatt negyven településen végzett felméréseket a vegyes lakosságú Borsa völgyében). Ugyanennek a kiszállásnak és báró Bánffy Ferenc anyagi támogatásának köszönhetően látott napvilágot Mikó Imre úttörő munkája, Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés, amely a korabeli román sajtóban is élénk visszhangot keltett. A kötet 1932-ben látott napvilágot az Erdélyi Fiatalok kiadásában. Két évvel később jelenik meg Nagy Lajos Kiskunhalom című munkája, 1935- ben pedig Illyés Gyula Pusztulása.. A szakirodalom ma már ezektől a művektől számítja a magyar szociográfia megjelenését. A műfaj frontáttörő térhódítása a harmincas évek második felében következik be (1936-1939). Nagy szerepet játszott ebben a Válasz műhelye, illetve a Magyarország felfedezése programját kidolgozó Sárközi György. Erdélyben ugyanekkor Balázs Ferenc, Bözödi György, Tamási Áron tolla munkáit a műfaj „nagykorúsítása” érdekében. Balázs Ferenc 1936-os könyvének (A rög alattnak) az Erdélyi Fiatalok volt a bölcsője, Bözödi 1938-as kötetének (Székely bánya) a kiadását a második erdélyi írónemzedék tagjai vállalták, akik ezzel akarták megalapozni a tervezett Erdély felfedezése sorozatot, a többszörös Baumgarten-díjas Tamási műve (Szülőföldem) leginkább alighanem a Válasz műhelyének köszönheti a kiforrását. múltunk könyvek if . ■■■■. Imre AZ ERDÉLYI FALU ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS 12 Kolozsvár, 1932.