Letenyei László - Tamáska Máté: Szociográfia - Kárpát-medencei körkép. Tanulmánykötet - Magyarország felfedezése (Budapest, 2018)
Magyarország
Magyarország ülésen Kodolányi János tartott előadást az egyikéről. 1929-ben a BMT szerzői estekre hívta Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Féja Gézát, József Attilát. Új Magyar Föld címmel negyedévenként röpiratokat adtak ki. A társasághoz kapcsolódó írók falukutató mozgalom indítását tervezték. A programadó kiáltványt a társaság elnökével, Fábián Dániellel József Attila fogalmazta meg Ki a faluba címmel. Elsősorban a fiatal nemzedékhez, a jövendő értelmiséghez szólt. „... meg kell esmernünk elevenen azt a magyar kultúrát, amely előtt a múzeumok halottas házában bámészkodunk. ” Mert a falusi értelmiség népismeret nélküli hivatását nem teljesítheti: „oly külön lógtok az élet fogásán, mint a frakk, meg a báránybekecs. ” Kiemelt mondandója, hogy „hazánkban ma minden társadalmi és gazdasági kérdés, parasztkérdés”. A felhívást 1930 tavaszán nyomtatták ki Hódmezővásárhelyen, de alig fél év múlva a társaságból József Attila kilépett, s más írók is megszakították a társasággal a kapcsolatot. A társaság eszmei egysége megbomlott, a tagság egy része szélsőjobboldali, más része szélsőbaloldali nézeteket hangoztatott. A fiatal egyetemisták falukutatása már a húszas évek végén megkezdődött, s - ugyan nem aki a faluba kiáltvány buzdítására - a harmincas években is folytatódott. A falukutató mozgalmakat egyházi és diákszervezetek kezdeményezték. Az első ezek között a felvidéki sarlósok társasága. A cserkészek Szent György Kör néven jegyzett regösmozgalma indította el a falujárást. A regösmozgalomhoz csatlakozó fiatalokból alakult meg 1928-ban a Sarló. Magyar (kassai, érsekújvári, pozsonyi, losonci) egyetemi hallgatók járták a vidéket, néprajzi és szociografikus tárgykörben gyűjtöttek adatokat. Bár munkájuk tervezett, rendszerezett volt, kevés maradandó mű született falujárásaik nyomán. Vezetőjük, Balogh Edgár írt egyedül szociográfiát, Tíz nap Szegényországban címmel. Publikációik, úti beszámolóik a Prágai Magyar Hírlapban, a pozsonyi Magyar Újságban, Új Szóban és a Vetésben, a losonci Mi Lapunkban és a kolozsvári Korunkban jelentek meg. A sarlósok csapatába tartozott Jócsik Lajos, a kiváló közgazdász, szociológus, író, a magyar környezetvédelem első teoretikusa, szakírója. Az ifjú nemzedék legnépesebb tábora az Erdélyi Fiatalok társasága körül csoportosult. A harmincas évek elejétől kezdve faluszemináriumokat tartottak, felkészült tudósok részvételével felvidéki és magyarországi falukutatók is látogatták a szemináriumokat. Vezéralakjuk, Venczel József fél évig tanulmányozta a román Dimitrie Gusti bukaresti szociológiai intézetében az empirikus szociológia kutatási módszereit. Gusti a monografikus szociológia megteremtője volt. A hírneves román tudóst a magyar fiatal falukutatók is példaképüknek, mesterüknek tekintették. A Venczel József által vezetett bálványosváraljai kiszállásokon (1941) komplex kutatási