Lukács Gergely Sándor: Föld Köztársaság. Összefogunk – vagy kihalunk (Budapest, 2023)
12. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A FÖLD KÖZTÁRSASÁGBAN - Fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer-termelés
Fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer-termelés ♦ 499 és az állattenyésztés közti kapcsolatokat, ennek következtében nem kerül ki hulladék a rendszerből. Használja a növényvédő szereket, a műtrágyákat, de csak okszerűen, rendszeres talajvizsgálatok alapján, a táblán belül is pontosan adagolva azokat. A cél az, hogy a növény kapja meg a fejlődéséhez szükséges mennyiséget, de többet semmiképpen ne kapjon, mert az semmilyen hasznot nem hoz, viszont károsítja a környezetet. Ma már minden korszerű üzemben a táblákon látni lehet a gabonatáblában a művelőutakat, vagyis a növényápolás és -táplálás gépei nem tapossák ki a vetést. A műtrágyákat és más növényi tápanyagokat nem egy menetben, hanem akár 8-10 alkalomra elosztva juttatják ki a növény levélzetére, ahonnan a növény közvetlenül szívja magába azokat, így az el sem jut a talajig, ezáltal nem is szennyezheti azt. A növényvédelemben az integrált agrártermelés kombinálja a vegyszeres, az agrotechnikai, a mechanikai és a biológiai védekezés és talaj-, valamint növénytáplálás módszereit. A vegyszerhasználatot minimalizálja, mert csak azt permetezi, ahol észleli a fertőzés kezdetét. A mechanikai védekezés a gépi kapálással, illetve a gyümölcsösökben a beteg ágak eltávolításával valósul meg. Az agrotechnikai védekezés eszközei a növénytársítások alkalmazása, a betakarítási idő helyes megválasztása, a monokultúra felszámolása és a vetésváltáshoz való visszatérés. A biológiai védekezés a kártevők, kórokozók ellenségeinek elszaporításával a növényekre való kijuttatásával valósul meg. Az integrált agrártermelés visszatér az állattenyésztésben a természetes tartásmódokhoz, felhagy a zárt tartásos, hígtrágyás technológiával, almozásra használja a szalmát, és szerves trágyát készít abból, amelyet a növénytermesztésben hasznosít a talajélet sokszínűségét és a tápanyagok feltárását is támogatva. A génmódosításra alapozott biotechnológiai eljárással úgy hoztak létre aranyrizst svájci kutatók, hogy a rizsbe beültették az A-vitamin provitaminja (elővitaminja), a karotin előállításának génjét, ezért a rizs szép sárga színű lesz, innen a neve. Évente negyed-félmillió gyermek vakul meg a fejlődő országokban A-vitamin-hiány miatt, mert az a marék rizs, amin tengődik, nem tartalmaz A-vitamint. A Greenpeace és más civil „zöldszervezetek” mégis tiltakoznak az aranyrizs forgalmazása ellen. A növényekbe be tudjuk ültetni a kórokozókkal, kártevőkkel szembeni ellenálló képesség (rezisztencia) génjeit, így nem kell vegyszerekkel permetezni-porozni, ezzel kifejezetten védjük a környezetet. Szárazságtűrővé, hidegtűrővé tudjuk tenni a haszonnövényeket. Az állatokba is jó tulajdonságokat tudunk bevinni, például a jobb takarmányhasznosulás, a betegségekkel szembeni ellenállás képességét. Természetesen minden új tudásnak, képességnek lehetnek hátulütői, veszélyei, ezeket föl kell ismerni, ki kell küszöbölni. Fontos, hogy a génmódosítás folyamatos társadalmi ellenőrzés alatt legyen, jogilag pontosan szabályozzuk. A 21. század a genetika nagy százada lesz. A világpiacra kerülő szója 99%-a, a kukorica 70%-a ma már génmódosított termék. A Földön mintegy 200 millió hektáron termelnek génmódosított terméket.