Majtényi György: A tudomány lajtorjája (Budapest, 2005)
IV. Mobilitás - Kultúrák párbeszéde. A diskurzusok hatásai
dási struktúra elemzése is. Annak, aki kollégiumba került, el kellett sajátítania a városi értelmiségi létnek megfelelő nyelvhasználatot.’" A szociolingvisztikai vizsgálatok szerint a nyelvhasználat réteg- és szubkultúra-specifikus. Összefügg a világképpel, az értékrendszerrel és más egyéb pszichológiai jegyekkel is. A szocializáló határozza meg, hogy egy korlátozott vagy egy kidolgozott kód jellemző-e az egyén beszédére: aki gyermekkorában korlátozott kódot sajátított el, az hátrányban van azokkal szemben, akiknek kiterjedtebb nyelvi eszközeik vannak, és így bizonyos kommunikációs helyzetekben jobban feltalálják magukat.’" Aki nem érti a képi beszédet, az nem képes az elvonatkoztatásra, az elvont gondolkodásra sem. Egy szakérettségis hallgató, aki a versek közül leginkább Majakovszkij Lenin-poémáját és a József Attila-verseket kedvelte, úgy érezte, hogy a tanult anyag egységes egésszé áll össze a fejében. Gondolkodásában - emlékei szerint - összekapcsolódott a közgazdaságtan, a történelem és a vers. A József Attila-sorokat szinte mantraként mormolta. Nagy élményt jelentett számára a „kollégiumon belüli versolvasás, verssel való egymásra kérdezés és verssel való egymásnak történő válaszolás azokra a kérdésekre, amelyek délelőtt az előadásokon elhangzottak”.’" A vers számára kapaszkodót jelentett, melynek segítségével megérthette az elméleti munkákat. Szorgalmasan tanult, olvasott, de tanulmányai nem nevelték őt kreatív gondolkodásra, és feltehetőleg nem plántálták belé az irodalom mélyebb megértésének igényét sem. Nehezen boldogult a tananyaggal a tanulók többsége, sok tanár pedig a hallgatóival nem tudott zöldágra vergődni. Egyikük a következőképpen jellemezte őket: „Más, egészen más volt a szakérettségis »hallgató«, mint a későbbi esti, dolgozó, levelező tagozatok hall- A nyelv nemcsak elvont struktúra, hanem nyelvi viselkedés, tehát beszéd is (lásd Saussure langue és parole fogalmát) - Saussure, 43, 48, 101. A kódhasználati különbség önmagában is „tükrözi és fenntartja” a középosztály és a munkásosztály közötti szociálpszichológiai különbségeket - Bright, 197-199; Bernstein, 393-431; Wardhaugh, 294-299. 59 PSZL, 913. I. 12. 6. e.