Majtényi György: A tudomány lajtorjája (Budapest, 2005)
IV. Mobilitás - Kultúrák párbeszéde. A diskurzusok hatásai
nagy fordulat ideje a magyar történelemben... Kölcsey szeme a jövő felé fordul, ott keresi a megoldást.”69 Tanulságosak a szakérettségi és tanfolyamokat lezáró érettségi vizsgákról szóló beszámolók is. A tételcímek már önmagukban is tükrözik a korabeli oktatás ideologikus voltát. Egy történelemtanár jelentésében a következőképpen magyarázta, hogy érettségi tételnek miért éppen A szocialista forradalmak témakörét választotta: „A történelemtanításban a fő szempont az, hogy az általános műveltség átadásán kívül azokat az eseményeket tegyük tudatossá bennük [a hallgatókban a szerző], amelyek a mi mai életünkre kihatnak.”70 Magyar irodalomból a mérnök-szakérettségiseknek egy alkalommal Petőfi Sándor, Ady F. Endre és József Attila szocializmusáról kellett érettségi dolgozatot írniuk. (Választhattak, hogy a két megadott téma közül az irodalmi vagy a természettani - Fizikai tanulmányaim folyamán melyik jelenségkör keltette föl a figyelmemet és miért?-fejtik-e ki.) A szaktanári jelentés megállapította, hogy az irodalmi témakör már csak amiatt is „könnyűnek” számított, mert arról számtalanszor hallhattak az ünnepségeken. A vizsgáztató jelentése szerint az érettségizőknek „ezen munka közben tekintettel kellett lenniök arra, hogy Petőfi mindenkor az egész elnyomott és kizsákmányolt népre gondolt, Ady ingadozott, József Attila pedig a munkás-paraszt osztály és haladó értelmiség összefogását hirdette a munkásosztálynak szánva a vezetést. József A. tehát a legtisztábban fejezte ki azt, amit pártunk megvalósított.” Megállapítása szerint kisebb hibák ellenére-példáid volt, aki „frázisokat is használt” (!)- „a vizsgázók derekasan dolgoztak”.71 A különböző felsőoktatási intézmények hallgatóiról készített korabeli felmérések regisztrálják a szakérettségizettek lemaradását egyetemi, főiskolai társaikhoz képest. 11 Középiskolát végzett társaiknál ( Irodalmi olvasmányok, 39. 7,1 BFL. XXVI-124. 2. d. 7 BFL. XXVI-124. 1. d. /. 1954-ben az ELTE-n például a következő jelentés készült „az egyetem tanulmányi helyzetéről”: „A kormányprogram szellemében történő önálló munkára való nevelést a szakérettségisek esetében célunknak megfelelően nem sikerült elérni.