Miskolczy Ambrus: A múlt megszelídítése (Budapest, 2014)
ERdély népessége a 18. században
Erdély népessége a 18. században (források és értelmezések)138 A 18. század úgy is tekinthető, mint az összeírások kora, és a káromkodásoké is, és ezek valamiféle posztmodern irodalmi jelleget adnak a kornak. Mert annak, aki a számokkal és azok értelmezésével foglalkozik, gyakran felőtlik az, amit Aranka György barátjának, Fekete Jánosnak írt, amikor elapadt a költői vénája: „Az Elme leányai még a nyáron elhagytak, nem tudom hová kurvánnyokba mentek!”1939 Ez nem szép, de szebb annál, amit József mondott az anyjának románul: „Fututz Mumata!” (…... meg anyádat!). A jelen lévő és románul is tudó Brukenthal Sámuel, kancellár, majdani erdélyi gubernátor - hiába kérte az uralkodónő - nem fordította le a császár mondását, hanem annak kijelentésével vágta ki magát, magyarázza meg Őfelsége azt, amit mondott,140 viszont később, mikor már II. József átvette a Monarchia vezetését, óvta attól, hogy a sok összeírással félrevezessék a népet.1841 Hiszen volt olyan év, hogy legalább hatféle nagyszabású összeírás alanya és tárgya lett az ember, összeíró és összeírt egyaránt. Paradox módon az első, aki az erdélyi népességszámok világában káoszt csinált, rendet is teremtett. Hadik András, akit 1764-ben Mária Terézia azért állított a Főhadparancsnokság és a Gubernium élére, hogy gyógyítsa a Buccow által ütött sebeket, és egyben folytassa a felvilágosult abszolutizmus politikáját, a csendes és hatékony ellenreformációt, valamint az adózóképesség fokozását. Hadik alaposan felmérte a terepet. Két ízben hónapokon keresztül járta Erdélyt, és országjárásáról szóló két nagy jelentése 142 „többre ment, amint maga mondotta, 100 árkosnál. A többi generálisok, úgymond, egy-két árkosra leírták vizitációjuk sebessét, senki annyira nem terjesztette ki maga attentióját, mint ő excellenciája” - jegyezte fel Halmágyi István, guberniumi titkár.143 Elrendelte a nemesek összeírását, és az egyházfőktől lélekösszeírást kért, így a hat egyház híveinek összeírása az első olyan összeírás, amely Erdély népességének egészéről ad képet, egyszerűen azért, mert községsoros lélekösszeírás. Mégis, a Hadik jelentéseiben szereplő népességszámok, pontosabban azok forráskritikájának elmaradása, összezavarta a kortársakat és a demográfiára vetemedő történészeket szinte napjainkig. Néhány példa: 1766-ban Hadik egyik jelentésével többek között a következő felekezeti létszámok kerültek a bécsi Államtanács elé: Református 418 866; Unitárius 85 931; Görögkeleti 635 454. Ezek fantasztikus számok! Előállításukhoz is kellett némi fantázia! Hadik ugyanis 1766. május 9-i jelentésében beszámolt arról, hogy bekérte az egyházfőktől a felekezeti adatokat, de a nem katolikus elöljárók nem tudták mindkét nemen lévő híveiket pontosan kimutatni.