Miskolczy Ambrus: Tiszta forrás felé… - Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (Budapest, 2011)

Jegyzetek

JEGYZETEK Bríg egy öreg házikódba, Biz igencsak vár anyóka. Ládd-é finom, keskeny ajkunk Földönti a szilkét s szomját Jobban oltja csöndes forrás. 695 Constantin Bräiloiu: Béla Bartók: Melodien der rumänischen Colinde. (Weihnachtslieder). So­­ciologia româneascâ, 1938, 10-12. sz. 596. Ebben p’unde helyett - mint jeleztük-punie szerepel. 696 Demény János: Bartók Béla pályája delelőjén. Zenetudományi tanulmányok, X. Szerk. Szabol­csi Bence, Bartha Dénes. Bp., 1962. 567. 697 Demény: Bartók. Zenetudományi tanulmányok, X. 568. 698 Demény: Bartók. Zenetudományi tanulmányok, X. 569. 699 Demény: Bartók. Zenetudományi tanulmányok, X. 569-570. 700 Demény: Bartók. Zenetudományi tanulmányok, X. 567. 701 Demény: Bartók. Zenetudományi tanulmányok, X. 570-571. 702 OSZKK, Molnár Antal írásaiból. Quart. Hung. 4210. 255. 703 Keszi Imre: Két Bartók-bemutató. Nyugat, 1936, 12. sz. 704 Demény: Bartók. Zenetudományi tanulmányok, X. 573. 705 Demény: Bartók. Zenetudományi tanulmányok, X. 574-575. 706 Ujfalussy: Bartók. 153. 350. 707 Haraszti Emil: Bartók Béla. Bp., 1930, 5. A Bartók-divatról szólva bosszút áll a világon: „ez a divat sem megértésen, sem meggyőződésen nem alapszik. (Ady sorsa Bartókot még életében sújtja: prófétáinak zavaros és hangos exegézisében nem a mester, hanem a magyarázó elhivatottsága a fon­tos.) Zeneileg nagyobbrészt iskolázatlan közönségünk a muzsikában is a sznobizmus után igazodik.” 708 Haraszti Emil: Béla Bartók. Paris, 1938, 79. Hasonlóképpen franciául: OSZKK, Fond 42/10. Haraszti Emil: Cantata profana. 709Northrop Frye: The Double Vision. Toronto, Buffalo, London, 1995, 5. 710Kari Kerényi: Wege und Weggenossen. 2. München, 1988, 364-370. 711 Demény: Bartók, Zenetudományi tanulmányok, X. 584-586. 712 PIM, V. 4324/349 jelzet alatt két Kerényi Károly cikkfogalmazvány található, mindkettő címe (Bartók Béla „Cantata profana”-ja) azonos. Mindkettő azután készült, hogy Svájcban már németül hasonló címmel értekezett a Cantata profanáról. A már említett Gaál Honorának dedikált cikk Mün­chenben jelent meg, a másik, sokkal több javítással ennek első változata. Alapja a német szöveg le­hetett. 713 Gál István: Jegyzet Kerényi Károlyról. Forrás, 1975, 12. sz. 73. 714 Kerényi Károly: Bartók Béla Cantata profana-ja. Ford. Kertészné Gál Anna. Forrás, 1975, 12. sz. 73-77. 715 Adj ideákat, 71. 7­125 Adj ideákat, 73. 717 Adj ideákat, 81. 718 Adj ideákat, 92. 719 Szíj Rezső: Gulyás Pál és Ottó Ferenc kapcsolata. A debreceni Déri Múzeum évkönyve 1966-67. Debrecen, 1968. 638. 720 Kerényi Károly: A csodaszarvas az Ezeregynapban. Ethnographia, 1930, 149. 721 Trencsényi-Waldapfel Imre: Vergilius pásztori múzsája. Pásztori magyar Vergilius. Szerk. Tren­­csényi-Waldapfel Imre. Bp., 1938, 67, 70, 101. 722 Kerényi Károly: Az örök Antigoné. Bp., 2003, 422.

Next