Miskolczy Ambrus: Tiszta forrás felé… - Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (Budapest, 2011)
A Szarvassá változott fiúk "rejtélye"
A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚK „REJTÉLYE” nokat. Kézai Simon krónikája szerint így kezdődött a honfoglalás: „Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdeti tárgyunknak színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére menő, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemzet, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a hunok vagy magyarok származtak. De mivel Menreth óriásnak Enethen kívül mint tudjuk, több neje is volt, kiktől Hunoron és Mogoron kívül több fiakat és leányokat is nemzett; ezen fiai és maradékaik Persia tartományát lakják, termetre és színre hasonlítanak a hunokhoz, csak hogy kissé különböznek a beszédben, mint a szászok és thüringek. S minthogy Hunor és Mogor elsőszülöttek valának, atyjuktól megválva külön sátrakba szállnak vala. Történt pedig, hogy a mint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkanának, mellyel, a mint előttök futott, a Meotis ingoványaiba kergetének. S midőn az ott szemek elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresték, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték.” így eleink új hazát találtak, ahol letelepedtek, aztán nőket raboltak feleségnek, s így váltak a hun és a magyar nép őseivé. Árpád vezért a krónikás Attila hun király jogos örökösévé tette, hogy a magyar honfoglalás a jogos örökség visszafoglalása legyen. A néprajzi és historiográfiai közvélemény szerint Hunor és Magor totemállat fia, anyjuk szarvasünő. 1667 Bartók csodaszarvasai azonban csak képzettársítás révén állnak rokonságban a nemzeti mitológia csodaszarvasával.668 A magyar regösénekekben szereplő csodaszarvas is mindig hím állat, csodafiúszarvasnak is nevezik. József Attilánál „hím”, és mintegy figyelmeztetésként is értelmezhető: „Aki hajtja, belepusztul / asszonyostul, csapatostul.”669 A MAGYAR REGÖSÉNEKEK CSODASZARVASA Itt viszont egy nagyobb kitérőt kell tennünk. Bartókot ugyanis utólag némileg megdorgálták, hogy miért nem magyar anyagot dolgozott fel, holott a Cantatában megjelenített „konfliktushelyzetnek legalábbis egyenértékű megfogalmazásai nagy bőséggel és megbízható redakciókban közreadva, sőt még helyszínen is gyűjthető állapotban rendelkezésére állottak volna magyar nyelvterületről is”.670 Bartókot életében is érték hasonló vádak. Ha szemébe mondtak valami sületlenséget, akkor előfordult, hogy még miniszterre is rácsapta az ajtót. Mi azonban ne csapjuk be a könyvet. Inkább olvassuk Bartókot. Román kolindáinak gyűjteményében közölt egy olyan kolindát, amelynek magyar párhuzamai vannak, és ehhez értelmező jegyzetet is fűzött, egyébként ez az egyetlen hosszabb értelmező jegyzete. Ez a kolinda azt árulja el, hogy Szent Jánost éppen a szülőanyja változtatta szarvassá. (92 g.) Lássuk miként, méghozzá Kiss Jenő kiváló tolmácsolásában, és egyben hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a költő szépen fordít, de olykor ferdít, részben a rím kedvéért, részben azért, mert elsikkadt egy-egy szó vagy fordulat értelme. Baloldalon olvasható a műfordítás, jobb oldalon pedig a szó szerinti fordítás: És vadásztak, míg vadásztak, Estig jártak, meg nem álltak, Esti árnyak, hogy leszálltak,Nyári napon, egész estig „Mentek, istenem, kimentek Pilátus vadászai.