Miskolczy Ambrus: Tiszta forrás felé… - Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (Budapest, 2011)
A Szarvassá változott fiúk "rejtélye"
A KÉT VADÁSZKOLINDÁTÓL A KÖLTEMÉNYIGben visszamegy az időben az, aki azt hangoztatja, hogy a regösének csodaszarvasa „leszálló és fényhozó istenség”, mennyet követ, aki „a keresztény Isten/Krisztus megtestesülése”. Ennek a szarvasnak a Mithrász-kultuszhoz is köze lehet, mert „Mithrásznak mint a napisten/bika legyőzőjének az alakja a szarvas”, emellett a szarvas lélekvezető, Mithrász ugyanis „karácsonyi mennybemenetelkor viszi magával a halottak lelkeit”, mely lelkek születéskor az égből jöttek alá, majd a mennyei szférán, azaz planétán keresztül visszamennek.677 (Közben a Mithrász-kultusz hívei megünneplik istenüket egy barlangban, amelynek csúcsíves belső formája az eget jelképezi, és megismételhetik istenük utolsó vacsoráját, és közben nézhetik a képeket, melyeken istenük, Mithrász kardjával ledöfi a bikát, amelynek farkából búza zöldje sarjad, ami a termékenység előidézését jelképezi.) A HÍDMOTÍVUMTÓL A FORRÁSIG Ki tudja, hogy Bartóknak milyen mitológiai képzettársítások fordultak meg a fejében, amikor a kolindákat lejegyezte? Azt tudjuk, tudomásul vette, hogy archaikus mozzanatok miként keverednek a regélők nyereségre törő igényeivel, mulatási kedvével. Figyelme azért is fordult a román kolindák felé, mert ezek archaikusabbak voltak, mint a magyarok, többet őriztek a regélés mágikus gesztusaiból. És bár foglalkoztatta az asztrológia, és feltehetően tudta, hogy a szarvas egyébként évezredek óta sok európai-ázsiai népnél (sőt az amerikai indiánoknál és aztán József Attilának A csodaszarvas 678 című versében is) a csillagos ég jelképe, semmiféle csillagszimbólumot nem épített be saját költeményébe. Viszont annak szövegébe mintha hallgatólagosan beépült volna Ipolyi Arnold észrevétele, mely szerint a szarvasnyom csillagnév is: „a nyom az út tehát, mely egy új honba vezet”.679 Bartók vadászfiai a hídnál találtak a csodaszarvasnyomra, és hogy kövessék, át kellett menni a hídon. A híd szimbólum, átmenni a hídon szimbolikus jelentésű. A régi térből új térbe megyünk át, oda, ahol új élet kezdődik. A szónak, a Cantata hídjának (punte=híd) története van. Először félreértés, pontosabban félrehajlás szülte. Ő ugyanis először tévesen beleolvasta, illetve belehallotta a román szövegbe a hidat. Éspedig ponténak hallotta azt, amit úgy énekeltek,/? ’unde, ami azt jelenti, ahol, pontosabban a szövegösszefüggésben, valahol, ahol a nagy szarvas nyomára bukkantak. Feltehetően Alexics György figyelmeztette a hibára.680 Bartók a paleolibrettóból ki is vette a hidat. De nyilván túl prózainak tetszett a paleolibrettó magyar fordítása. Ezért a műhelypéldányba már visszavette, hogy a végleges szövegben is megmaradjon. Bartók a hibát kiküszöbölte a román kolinda szövegéből, de nem a román folklórtudományból. Itt a híd elég sokáig rögzült. Oka ennek az is, hogy Brailoiu úgy recenzálta Bartók német könyvét, A román kolindák dallamait, hogy egyben közölte az 1924-es kéziratból az első - a felsőoroszi - változatot, és nem vette észre az elírást.68' Benne maradt a híd spinte, holott Erdélyben a népnyelvben a punte helyett apodjárja. De ettől függetlenül egyes román szaktanulmányokban,682 antológiákban,683 kézikönyvekben 684 maradt a punte, holott aki jobban odafigyelt a szövegre, látta, hogy nem illik oda.685 A híd és a csodaszarvas után a harmadik alapvetően új elem: a tiszta forrás. „Csak tiszta forrásból!” - szállóige lett. Születése talán a véletlenen múlott. A magyar végleges formát megelőző fogalmazványban először „hűvös” lett volna a forrás jelzője, de ezt kihúzta Bartók, és mellé írta: tiszta. A román eredeti változatokban ugyanis a forrásnak nincs jelzője, ott többes számban áll a főnév. A német szó szerinti fordításban is: „Nur aus Quellen.” Szabol-